Református Egyházunk

Aki kívülről és belülről is látja az egyházat, az kétszer annyit lát

„A református lelkészgyerekek általában nem a bankárszakmában szoktak pályát befutni. Ha valakinek ez sikerül, akkor széllel szemben is gyorsabban tudott futni, mint más hátszéllel, lefelé a lejtőn” – vezeti fel pályafutása bemutatását Kovács Levente. Jelenleg a Magyar Bankszövetség főtitkára, korábban a KDB Bank vezérigazgató-helyettese volt.

Jelenleg négyszintű az egyházszervezetünk: a legfontosabb, az alapszint az egyházközség, amire a jövőben is építkeznünk kell, és erre épül három vezetői szint. Az egyházmegye, az egyházkerület és az egész egyházat összefogó zsinat. A hitvalló egyháznak azonban a mostaninál jóval egyszerűbb hierarchiában érdemes működnie. 

• A református egyháznak is le kell követnie azokat a társadalmi, demográfiai, szociológiai folyamatokat, amelyek Magyarországon az elmúlt több mint húsz évben lezajlottak. Az emberek élettere máról a falvakból áttevődött a városokba. Ha a magyar lakosság döntő többsége a városokban él, akkor a református gyülekezetek, templomok döntő többségének is a városokban a helyük, hiszen ott vannak az emberek. Utána kell mennünk az embereknek. Meg kell alapítanunk az új városi gyülekezeteket, a közegyháznak pedig anyagilag is segítenie kell ezeket az új gyülekezeteket. Az egyházunknak az az érdeke, hogy minél hamarabb minél több erős, nagy gyülekezet jöjjön létre. Tehát nem szabad megvárni, hogy a kis közösségek erősödjenek meg önmaguktól, hanem központi segítséget kell nyújtani ezeknek az új gyülekezeteknek a templomaik, a parókiáik, az infrastruktúrájuk kiépítéséhez. Ahogy korábban említettem, a feleslegessé vált hierarchiaszint kiiktatásával forrásokat tudunk erre a célra felszabadítani.

Amikor a presbiterek megkérdeztek, hogy mit kellene csinálni gazdálkodási szempontból, akkor azt tanácsoltam, amit minden alapítványnak, jótékonysági szervezetnek is el szoktam mondani: egy évi teljes működés forrásának kell tartalékban lennie, mert akkor bármi történik velünk, bármilyen változásra van egy teljes évünk felkészülni. Amióta ezt kifejtettem a saját gyülekezetemben, komoly a törekvés arra, hogy kialakítsuk ezt a jelentős tartalékot. 

Ne felejtsük, a teljes éves működés fedezetére van szükség, hiszen a mai gyülekezeteknek épületeik vannak, lelkészük, adott esetben több hitoktatójuk. Nagyon jó úton haladunk ebbe az irányba, egy-két éven belül meglehet ez a tartalék, miközben Budapest egyik legkisebb gyülekezetéről, a Külső-Józsefvárosiról van szó – a teljes cikk a református.hu oldalon olvasható.

• ERŐLTETETT MENETRE VAN SZÜKSÉG – reformatus.hu

Egyházmegyei Presbiteri Csendesnap 2014. február 22-én

A Budapest-Déli és Budapest-Északi Református Egyházmegyék szervezésében, a Magyar Református Presbiteri Szövetség területi szervezeteinek együttműködésével Egyházmegyei Presbiteri Csendesnapot tartunk 2014. február 22-én szombaton. Az alkalomra szeretettel és tisztelettel hívjuk az egyházmegyék gyülekezeteinek teljes presbitériumait és lelkipásztorait.

Csendesnap egyben a Presbiteri Szövetség Bp-Dél területi szervezete a nyolc alkalomra tervezett 2014. évi presbiteri képzési programjának első alkalma, melynek témája a II. Helvét Hitvallás tanulmányozása.
Helyszín: Dunamelléki Református Egyházkerület székháza (1092 Budapest, Ráday u. 28.)

5 Mózes 4,2

Semmit se tegyetek az igéhez, amelyet én parancsolok néktek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, amelyeket én parancsolok néktek.

Tervezett program:
10:00 Köszöntés és áhítat – Simonfi Sándor és Illés Dávid esperesek
10:20 II. Helvét hitvallás – egyházunk alapdokumentuma – Dr. Szabó István, ref. püspök
11:00 II. Helvét hitvallás – üzenet a mai presbiter számára – Prof. Ritoók Zsigmond, presbiter
11:30 Szünet, tea és kávé
11:50 Kiscsoportos beszélgetés
12:50 Szünet, ebéd (térítés egyénileg, perselybe, javasolt összeg 1000 forint)
13:50 – Kontrasztkiállítás, vetített képes előadás – Veres Sándor, presbiter, eh. ker. világi főjegyző
14:10 Egyházunk jövője – a gyülekezettől eltávolodott bárányok – Somogyi Péter ref. lelkész
14:40 Egyházunk jövője – mit tehet az Egyházi Jövőkép Bizottság? – Dr. Lovas András ref. lelkész
15:10 IKSZ – iskolai közösségi szolgálat – egy új missziói lehetőség – Porcsalmy László, presbiter, a Johannita Segítő Szolgálat elnöke
15:30 Plenáris beszélgetés
15: 50 Imádság, áldás
Az alkalom hitünk és bibliaismeretünk erősítése mellett közösségünk, közösségeink építését is jól szolgálhatja.
A jelentkezéseket a Bp-Déli Egyházmegye gyülekezeteiből 2014. 02. 14-ig a kérjük eljuttatni bpdelpresbiter@gmail.com címre. Lehetőség szerint ezt gyülekezetenként kérjük beküldeni, de egyéni jelentkezéseket is elfogadunk.
Testvéri szeretettel, s bízva a találkozásban és a részvételben,
a szervezők

Ez történt a Zsinat szerdai ülésén

Megalakult a Jövőkép Bizottság. Rendkívüli zsinati ülés Balatonszárszón.

A balatonszárszói rendkívüli zsinati ülés eredményeinek feldolgozására és továbbvitelére létrehozott testületbe hat zsinati bizottság elnökei mellett kilenc tagot választottak be. A Zsinati Tanács idei első, szerdai ülése döntött a balatonszárszói SDG-telep üzemeltetőjéről és az Erdélyi Gyülekezettel kötött együttműködési megállapodás felmondásáról. Ezeken kívül elfogadták a közegyházi intézmények 2012-es költségvetési tervét, valamint megvitatták a lelkészeket érintő korkedvezményes nyugdíj és nyugdíjkorhatár kérdését is. 

Szerdán, február 22-én először ülésezett idén a Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa a budapesti zsinati székházban. A testület ülése Köntös László dunántúli lelkészi főjegyző áhítatával kezdődött. A napi ige (Mt 15,10-20) magyarázatában elhangzott, hogy Jézus és a farizeusok közti vita fő tárgya az, miként jelenik meg a tiszta és tisztátalan, a jó és rossz. Jézus azt tanítja, hogy a dolgok önmagukban semmilyenek, nincs tartalmuk. Az a döntő, hogy milyen az ember viszonya jelenségekhez, a jóhoz és a rosszhoz. Az ember Isten által kapott hitén keresztül válhat csak nyitottá a valóságra, magyarázta Köntös László. A főjegyző a hagyományhoz való viszonyról is szólt. Vajon a formalitás nem válik-e túlsúlyossá Isten valódi tiszteletével szemben hitünkben? Erre kérdezett rá Jézus, de ezzel mégsem állította szembe a hagyományt és a vallást, hangsúlyozta a beszéd. Azt kell újra és újra megvizsgálnunk, vajon azok vagyunk-e még mindig, akiknek Isten színe előtt a hagyomány folyamában felismertük magunkat. Tájékozódási pontunk nem lehet más, mint Isten örökérvényű igéje és Jézus Krisztus, hívta fel rá a figyelmet a lelkész.

Ezt követően elnöki megnyitójában Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök bejelentette, 2012. február 21-én megérkezett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium határozata, melyben, az új egyházügyi törvény alapján, nyilvántartásba vette a Magyarországi Református Egyházat.

Az ülés levezető elnöksége: Bölcskei Gusztáv MRE Zsinatának lelkészi elnöke és Ábrám Tibor, tiszáninneni főgondnok, valamint a két jegyző: Pásztor Dániel és Baráth István

A Zsinat lelkészi elnöke beszámolt a történelmi egyházak püspökeinek keddi találkozójáról is, melyen döntés született arról, hogy közös levélben fordulnak két államtitkárhoz. Az oktatási államtitkárt arra kérik, hogy vehessenek részt a köznevelési törvényhez kapcsolódó, hit- és erkölcstanoktatást szabályozó rendelet megalkotásában. Az egyházügyi államtitkártól pedig azt várják, hogy az egyházi pályázatok rendszere legyen átlátható. Bölcskei Gusztáv szólt a Velencei Bizottság küldöttségének magyarországi látogatásáról is. A nemzetközi testület a vallásgyakorlás szabadságát vizsgálja a 2011-ben elfogadott egyházügyi törvény kapcsán.

Miután egy aktív szlovákiai magyar református lelkésztől megvonták az állampolgárságot, Bölcskei Gusztáv arra kérte a Zsinati Tanácsot, hogy hatalmazza fel az Elnökséget egy nyilatkozat kiadására. Ebben biztosítani fogják Kassai Gyula lévai lelkipásztort, hogy minden segítséget megadnak számára. A testület elfogadta a javaslatot.

A döntéshozatalok sorában a legfontosabb az volt, hogy megválasztották az Egyházi Jövőkép Bizottság tagjait. Az ad hoc bizottságot a Zsinat 2011. novemberi ülésén hozták létre, hivatalból tagja a hat állandó zsinati bizottság elnöke, melléjük kilenc tagot választott meg most a Zsinati Tanács. Név szerint: Bereczky Ildikó harkányi lelkésznőt, Dr. Dienes Dénes sárospataki gyűjteményi igazgatót, tanszékvezető egyetemi tanárt, Dr. Enghy Sándor egyetemi tanárt, Dr. Lovas Andrást Budapest-gazdagréti lelkészt, Dr. Módis László orvos egyetemi tanárt, Dr. Patkó Gyulát, a Miskolci Egyetem rektorát, Dr. Varga Pétert, Harmathy András szigetszentmiklósi lelkipásztort és Tőkéczki Ilona miskolci presbitert, egyetemi oktatót. Az ad hoc bizottság feladata a szeptemberi balatonszárszói, tematikus ülésen felvetett kérdések, problémák feldolgozása és továbbvitele lesz, javaslattevő jelleggel. Az Egyházi Jövőkép Bizottságnak 2012. szeptember 30-ig kell majd elkészítenie előterjesztésének első munkaváltozatát.

A Zsinati Tanács határozott a balatonszárszói SDG Konferenciatelep bérbeadására kiírt pályázatról is. A felhívásra két érdeklődő jelentkezett, de a Szárszó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. pályázatát a be nem fizetett bánatpénz és hiányos dokumentáció miatt érvénytelennek nyilvánították. A másik pályázó, a paksi VHP Szociális Foglalkoztató Kft. a kiírásnak megfelelő pályázatot nyújtott be. A testület feltételekkel, de elfogadta és érvényesnek nyilvánította a Bor Imre paksi presbiter által képviselt céget.

Az oktatási intézmények átvételének ügyében a Zsinati Tanács megerősítette a 2011-ben hozott döntést, és arra kérik a gyülekezeteket, hogy józan megfontolás alapján járjanak el, különösen akkor, ha az intézmény átvétele nem jár együtt az ingatlan tulajdonjogának átadásával. A döntés oka, hogy még nem születtek meg az új köznevelési törvényhez kapcsolódó miniszteri határozatok, így továbbra is bizonytalan a finanszírozási feltételek hosszú távú alakulása. A testület emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatályos egyházi törvények szerint az átvételhez a zsinati elnökség és az illetékes egyházkerületi elnökség előzetes jóváhagyása szükséges.

A Zsinati Tanács 2011 novemberében elrendelte, hogy vizsgálják felül a Magyarországi Református Egyház lelkészeinek ellátásáról és Nyugdíjintézetéről szóló 2012. évi II. törvény 15. paragrafusát a jövőbeli értelmezési nehézségek elkerülése érdekében. Az előterjesztést Csomós József vezette elő, mely a korkedvezményes, valamint szolgálati idő kedvezményes nyugdíj megállapítását érintette. A korkedvezmény e szerint jelenleg maximum négy év lehet. Kérdés, hogy növeljék-e ezt az időt, valamint hogy hozzáigazítsák-e az egyházi nyugdíj korhatárt a mindenkori állami korhatárhoz. A törvény ezek mentén való pontosítására felkérték a Nyugdíjintézeti Intézőbizottságot és a Jogi Bizottságot.

A Zsinati Tanács előtt szerepelt a budapesti Erdélyi Gyülekezet ügye is. Határozat született arról is, hogy megszüntetik a Magyarországi Református Egyház és az Erdélyi Gyülekezet között 2006-ban kötött együttműködési megállapodást. Erre azután került sor, hogy a hivatalosan a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó Erdélyi Gyülekezetet önálló, nem református, hanem történelmi alapokon létrejött ökumenikus egyházként jegyezték be Magyarországon.

A testület napirendjén szerepeltek az MRE közegyházi intézményeinek 2012. évi költségvetései tervei is. Az előterjesztő, Bellai Zoltán, a Zsinat Gazdasági Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a Zsinati Tanács elé került költségvetések már több bizottságot megjártak, az Elnökségi Tanács is látta a végösszegeket, amelyek így már szinte mindenki előtt ismertek voltak. A végösszegek csak a Református Lelkészi Nyugdíjintézet esetében változtak, de a fenntartói támogatás összege itt sem módosult, így ennek a költségvetési tervét is elfogadta a Bizottság, ahogy a többi intézményét is. Jelesül a Bethesda Gyermekkórházét, Kálvin János Kiadóét, a Károli Gáspár Református Egyetemét, a Reformátusok Lapjáét,a Református Pedagógiai Intézetét, az MRE Szeretetszolgálatét (azon belül külön a KIMM Drogmisszióét is), és az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálatét, valamint a Református Missziói Központét is.

„Jó lenne egy újabb reformáció” – mondja Harmathy András, az Egyházi Jövőkép Bizottság elnöke.

„Amitől az egyház meg tud újulni, abban semmi új nincs. A Biblia nem változott meg, a teológiai meggyőződésünk is ugyanaz maradt. A kérdés csak az, hogy fog minket az evangélium fellelkesíteni?” – mondja Harmathy András, az Egyházi Jövőkép Bizottság elnöke, akivel a közelgő Zsinat kapcsán a bizottság küldetéséről beszélgettünk.

Melyek azok az égető problémák, melyekkel a Zsinat által életre hívott Egyházi Jövőkép Bizottság foglalkozik?

Több oka van, hogy egyházi jövőképünkről beszélnünk kell. Az egyik egyházunk fenntarthatósága: falvak néptelenednek el, így lehetetlenné válnak az ottani gyülekezetek is. Mit kezdünk ezzel a helyzettel? Az ott maradó embereket el kell kísérni. Honnan lesz a lelkipásztornak fizetése? Feladjuk ezeket a falvakat? Ez stratégiai kérdés is. Ugyanakkor a falvak elnéptelenedése azt is jelenti, hogy kihal a reformátusság. Le kell ülnie az egyháznak önmagával. Négy egyházkerületben éljük az életünket, és ezek olyan kérdések, melyeket ki-ki nem tud megoldani a saját berkein belül, szükség van arra, hogy az országos egyház beszélgessen egymással és stratégiát alakítson ki.

Az elnéptelenedés kapcsán például mi a bizottság feladata, hatásköre?

Ez elsősorban gyakorlati kérdés: mennyiben működtethető az a struktúra, mellyel az egyházunk rendelkezik? Ez olyan probléma, mellyel a zsinat a maga ügymenetében nem tud foglalkozni, mert ez hosszú távú előkészítést, tervezést igényel. Azért hívta életre a zsinat a bizottságot, hogy legyen egy olyan testülete, mely az egy cikluson belül nem megoldható ügyekkel foglalkozik. A mandátumunk nagyon tág, direkt ilyen tágra, szinte túl tágra szabta a zsinat a mozgásteret, hogy legyen a bizottságnak szabadsága olyan dolgokat is végiggondolni, ami a napi menetbe nem fér bele. Ez egy részről szükséges, más részről nehéz. Egyrészt nagyon sok konkrét ügyet lehetne felsorolni, ami törvényi szabályozást kíván. Egy állandóan változó társadalmi helyzetben nekünk is újra és újra kell szabályozni bizonyos dolgokat, ma olyan lehetőségek vannak, amelyek korábban nem voltak, ezeknek ki kell taposni az útját: a lelkészek jogállásától kezdve a lelkészek díjazásáig. Ugyanakkor rengeteg problémát, mely a rendszerváltással együtt szakadt ránk, nem volt időnk átbeszélni. Akkor csak kapkodtunk, megpróbáltuk megtalálni a legjobb lépést, de nem volt arra időnk, hogy kiforrott gondolatokat fogalmazzunk meg. És az, hogy szükség volt egy tematikus zsinatra, az önmagában is azt mutatja, hogy vannak dolgok, amelyeket egyszerűen nem beszéltünk ki. tovább… reformatus.hu