Szeretetet kívánok én – Ablonczy Dániel

Ablonczy Dániel összes könyvei és munkássága megtalálhatóak ezen az oldalon:

ablonczydaniel.rozsater.hu

„Hóseás azt vállalta, hogy a Szentlélek szája, pennája legyen. A szerzőség mégis megilleti Hóseást, hiszen próféciái saját életfáján virágoznak ki, és érnek meg. Márpedig a fa is azáltal él, hogy gyökereivel megkapaszkodik a föld rétegeiben, levelein és gyökérzetén át magába szívja a nap, a levegő és a föld tápanyagát, erőit. Így érlel a fa gyümölcsöt, s azt mondjuk, hogy ami rajta terem, az ő gyümölcse.” (18.oldal)

„Vallásával, életmódjával, gondolkodásával szinte minden kor elégedett. Próféták azért támadnak, ha gyűlölethullámok veszik is őket körül, hogy kimondják a ma csődjét, és megmutassák a kiutat,
hogy képmutatásainkat és tévedéseinket leleplezzék. A prófétáknak rendszerint a vallásos nemzedékek a legnagyobb ellenségei, ami azt mutatja, hogy az Isten iránti engedelmesség a valláson belül is, örök kérdése marad az embernek. A prófétai revízió, a vallásos megszokások kárára is, a szív revízióját igényli. Nem jobb szokásokért vagy külső reformokért harcol. A szív, az értelem és akarat világának figyelmét akarja Isten új, eddig nem látott gondolataira irányítani. Ezért nem véletlen, hogy Hóseás feddő próféciája ugyanúgy a próféták üldözésének gondolatával zárul, mint Jézus vádbeszéde a farizeusok ellen (Mt 23). Keresztyénségünk kegyelmes megítéltetése idején, a szívünk akkor nem lesz kárvallott, ha
fel tudunk figyelni életünkben és sorsunkban Isten új tanácsaira és feltámad a bizalmunk további vezetése iránt.” (183. oldal)

Heti üzenet – Ablonczy Kálmán lelkipásztortól

 

 

 

 

 

2017. január 29

 

 

 

2016. december 25.

 

 

 

 

2016. október 9.

 

 

2016. október 2.

2016. július 17.

“HAGYD AZ ÚRRA UTADAT, BÍZZÁL BENNE, MERT Ő MUNKÁLKODIK.”

(Zsolt 37,5)

 

2016. július 03.

“A SZERETET CSAK AKKOR JELENTHET VÉGÉRVÉNYES ÉS ÖRÖMTELI BIZTONSÁGOT A KÉTSÉGBEESÉSSEL SZEMBEN, HA KÖTELESSÉGKÉNT ÉLJÜK MEG.”

(S. Kierkegaard)

 

2016. Május 15.

“SZERETNI CSAK KITÁRT KARRAL LEHET. HA KARUNKAT ÖSSZEFONJUK, RÁ FOGUNK DÖBBENNI, HOGY MÁR CSAK ÖNMAGUNKAT ÖLELJÜK.”(L.O. Buscaglia)

2016. április 17.

“GYÖNYÖRKÖDJ AZ ÚRBAN, ÉS MEGADJA SZÍVED KÉRÉSEIT. HAGYD AZ ÚRRA UTADAT, BÍZZÁL BENNE, MERT Ő MUNKÁLKODIK.”

(Zsolt 37,4-5)

 

2016. április 3.

“JÉZUS, VIGASSÁGOM! ESDEKELVE VÁROM ÁLDÓ SZAVADAT!
A TE JELENLÉTED, MEGVIDÁMÍT, ÉLTET, BÁTOR SZÍVET AD.
LÉGY VELEM, Ó, MINDENEM! NÁLAD NÉLKÜL NEM IS ÉLEK,
TE VAGY ÖRÖK ÉLET.”

(RÉ – 294)

 

2016. március 27.

“GYŐZELMET VETTÉL, Ó, FELTÁMADOTT!
ÖRÖK, NAGY DICSŐSÉG A DIADALOD!
FÉNYES ÉGBŐL SZÁLLT LE ANGYALI KÖVET,
HOGY ELHENGERÍTSE A NEHÉZ KÖVET…”

(Hallelujah – 240)

 

2016. március 20.

“VÉTKEINK MIATT KAPOTT SEBEKET, BŰNEINK MIATT TÖRTÉK ÖSSZE, Ő BŰNHŐDÖTT, HOGY NEKÜNK BÉKESSÉGÜNK LEGYEN… BÉKESSÉG NÉKTEK!”

(Ézsaiás 53,5 / Jn 20,19)

 

 

 2015. december 20.

“…LÁTTAM ÚJ EGET ÉS ÚJ FÖLDET… ISTEN LETÖRÖL MINDEN KÖNNYET A SZEMÜKRŐL, ÉS HALÁL SEM LESZ TÖBBÉ, SEM GYÁSZ, SEM JAJKIÁLTÁS, SEM FÁJDALOM NEM LESZ TÖBBÉ… ÍME, ÚJJÁTEREMTEK MINDENT.” (Jel 21,1-5)

 

2015.november 22.

“A KERESZTYÉN KÖZÖSSÉGBEN A HÁLAADÁSSAL ÚGY ÁLL A HELYZET, MINT ÁLTALÁBAN AZ EGYES KERESZTYÉN ÉLETÉBEN: A NAGY AJÁNDÉKOT CSAK AZ KAPJA MEG, AKI A KICSIT IS HÁLÁVAL FOGADJA…” (D. Bonhoeffer)

2015.november 15.

“CSAK VIGYÁZZ MAGADRA, ÉS ŐRIZD JÓL A TE LELKEDET, HOGY EL NE FELEJTKEZZÉL AZOKRÓL, AMELYEKET LÁTTAK A TE SZEMEID, ÉS HOGY EL NE TÁVOZZANAK A SZÍVEDBŐL TELJES ÉLETEDBEN, HANEM ISMERTESD MEG AZOKAT A TE FIAIDDAL ÉS FIAIDNAK FIAIVAL.” (5 Móz 4,9)

2015.november 8.

“CSAK VIGYÁZZ MAGADRA, ÉS ŐRIZD JÓL A TE LELKEDET, HOGY EL NE FELEJTKEZZÉL AZOKRÓL, AMELYEKET LÁTTAK A TE SZEMEID, ÉS HOGY EL NE TÁVOZZANAK A SZÍVEDBŐL TELJES ÉLETEDBEN, HANEM ISMERTESD MEG AZOKAT A TE FIAIDDAL ÉS FIAIDNAK FIAIVAL.” (5 Móz 4,9)

2015.november 1.

“BÁRMI ÉR,

ISTENT EGYRE JOBBAN ÉS JOBBAN LEHET SZERETNI, / AKKOR IS, HA EGYELŐRE / NEM A HIT LETT EGYETEMES, / HANEM AZ EMBERISÉG KRÍZISE ÉS SÉRÜLÉSE.”  –  (Pardi Anna – Ima)

2015.október 25.

 “HA ISTEN VELÜNK, KI ELLENÜNK? Ő, AKI TULAJDON FIÁT SEM KÍMÉLTE, HANEM ODAADTA ÉRTÜNK, MINDNYÁJUNKÉRT, NE AJÁNDÉKOZNA VELE EGYÜTT MINDENT NEKÜNK?”  (Róm 8,31-32)

2015.október 18.

“MENJETEK BE KAPUIN HÁLAÉNEKKEL, UDVARAIBA DICSÉRETTEL…MERT JÓ AZ ÚR…ÖRÖKKÉ TART SZERETETE, ÉS HŰSÉGE NEMZEDÉKRŐL NEMZEDÉKRE.” (Zsolt 100,4-5)

2015.október 11.

“ISTEN VALÓDI SZERETETET KÍNÁL NEKÜNK, AZ Ő AJÁNDÉKA AZ IGAZI AJÁNDÉK, DE NEM KAPJUK MEG ADDIG, AMÍG LE NEM MONDUNK AZ UTÁNZATRÓL.”   (Max Lucado)

2015.október 4.

“ISTEN SZERET TÉGED. SZEMÉLYESEN. HATALOMMAL. SZENVEDÉLYESEN.
MÁSOK ÍGÉRGETTEK ÉS NEM TARTOTTÁK MEG SZAVUKAT. ISTEN AZONBAN ÍGÉRETET TETT, ÉS MEGTARTOTTA.
SOHA KI NEM APADÓ SZERETETTEL SZERET…”
(Max Lucado – Ahogy szeretni érdemes)

2015.április 5.

“TE DRÁGA JÉZUS, MI TÖRTÉNT TEVÉLED, HOGY OLY KEMÉNYEN SÚJT A ZORD ÍTÉLET. A SZÖRNYŰ VÉTKET EL MIVEL KÖVETTED? MI VOLT A TETTED?
MOND ENNYI KÍNNAK, MI AZ EREDETJE? JAJ, VÉTKEIMMEL VERTELEK KERESZTRE! AMIT TE SZENVEDSZ, JÉZUS, ÉN OKOZTAM, FEJEDRE HOZTAM. JÉZUS MEGHALT BŰNEINKÉRT, HARMADNAP FELTÁMADOTT. MI MEGIGAZULÁSUNKÉRT MINDENRŐL SZÁMOT ADOTT….EZ ISTENI ERŐVEL JÖVEL, Ó, JÉZUS, JÖVEL…”

(RÉ 340 ill. 349)

2015.március 28.

“AZ ISTENTŐL VALÓ ELHAGYATOTTSÁG NAGYPÉNTEK FÉNYÉBEN MÁR CSAK EGY ÁRNYÉK, MÁR CSAK EGY DRÁGA EMLÉK…IGAZ IS LEHETNE, DE NEM IGAZ, SEM SZÁMODRA, SEM SZÁMOMRA, SEM SENKI SZÁMÁRA, HOGY ISTEN ELHAGYOTT MINKET…” (K. Barth)

2015.március 22.

“…RAGYOGTOK, MINT CSILLAGOK A VILÁGBAN, HA AZ ÉLET IGÉJÉRE FIGYELTEK…” (Fil 2,15)

2015.március 22.

“…RAGYOGTOK, MINT CSILLAGOK A VILÁGBAN, HA AZ ÉLET IGÉJÉRE FIGYELTEK…” (Fil 2,15)

2015. március 15.

“TI VAGYTOK A FÖLD SÓJA…  NEM REJTHETŐ EL A HEGYEN ÉPÍTETT VÁROS…RAGYOGJON A TI VILÁGOSSÁGOTOK AZ EMBEREK ELŐTT…” (Mt 5,13-16)

2015. március 8.

“VALÓJÁBAN KÉT SZÓ, MIT ISMEREK, BŰN ÉS IMÁDSÁG KÉT SZAVÁT. AZ EGYIK HOZZÁM TARTOZIK. A MÁSIK ELHELYEZHETETLEN.” (Pilinszky J. – Az ember itt)

2015. március 1.

“MITŐL LESZ A MÚLÓ ÖRÖK, MITŐL SZÁRNYAL A FÖLDHÖZ KÖTÖTT, MITŐL LESZ SZÉP A MEGTALÁLT,  MITŐL LÁTOK BENNE CSODÁT,  MITŐL RAGYOG A FÉNYTELEN,  MITŐL TELI MINDKÉT KEZEM, AMIÓTA EGYSZER BEFOGADTÁL ENGEM? NEM TUDOM….” (A. Ágnes – Nem tudom)

2015. február 22.

 “HA A BÖJT ÉS ÜNNEPLÉS VÁLTAKOZÁSA NEM FAJUL EMBERI TELJESÍTMÉNNYÉ, AKKOR FELFOGHATÓ ÚGY, MINT A HIT RÉSZESEDÉSE ISTEN FÁJDALMÁBAN ÉS ÖRÖMÉBEN.” (R. Bohren)

2015. február 15.

“BOLDOG, AKIT NEM ÍTÉL EL SAJÁT SZÍVE, ÉS AKI NEM TÁNTORODIK EL REMÉNYSÉGÉTŐL.” (Jézus, Sirák fia könyve)

2015. január 25.

“AKI NEM FÁRAD EL AZ IMÁDKOZÁSBAN, ELŐBB-UTÓBB FELISMERI, HOGY ISTENNEL BESZÉLGETNI TÖBB, MINT VÁLASZT KAPNI KÉRÉSEINKRE. EZ AZ IMÁDSÁG FŐ CÉLJA.” (G..MacDonald)

2015. január 18.

“URAM, A VÁLTOZÓ VILÁGBAN IS TE MARADTÁL HAJLÉKOM… MEGRENDÜLT HÁLÁVAL HAJTOM MEG HÁROMSZOROSAN TÉRDEIMET ELŐTTED… MINDEZEKET ELŐRE TUDTAD, ELTERVELTED FELŐLEM ÉS FELŐLÜNK…” (Ablonczy D.)

2015. január 11.

“MÁR NEM A TE BESZÉDEDÉRT HISZÜNK, HANEM MERT MAGUNK HALLOTTUK ÉS TUDJUK, HOGY VALÓBAN Ő A VILÁG ÜDVÖZÍTŐJE.! (Jn 4,42)

2014. december 31.

“ISTEN ÁLDJA TESTÜNKET FRISS, SZABAD ERŐVEL,
ISTEN ÁLDJA LELKÜNKET BEFOGADÓ SZERETETTEL,
ISTEN ÁLDJA ÉLETÜNKET BOLDOG REMÉNYSÉGGEL,
ISTEN ÁLDJA HITÜNKET IGAZ BIZALOMMAL.
ISTEN LEGYEN ÉLETED EREJE, HOGY FELÁLLHASS, FELTÁMADHASS,
ÚJRA INDULHASS JÖVENDŐD FELÉ!”

(Varga Gy. – Remény s ég)

 

 

2014. december 24.

“LÉTEZIK EGY MEGFOGHATATLAN AJÁNDÉK, AMELY TÖBBET ÉR, MINT BÁRMI, AMIT KÉZBE VEHETÜNK. EZT NEVEZEM ÖNMAGUNK ODAAJÁNDÉKOZÁSÁNAK VAGY JELENLÉTÜNK AJÁNDÉKÁNAK.”

(G. Chapman)

 

 

 

 

2014. december 21.

“NEM BOCSÁTLAK EL, AMÍG MEG NEM ÁLDASZ ENGEM… LÁTTAM ISTENT SZÍNRŐL SZÍNRE…”

(1 Móz 32,27-31)

 

2014. december 14.

“MINDEN MÁS IMÁDSÁGOT ENNEK A FOHÁSZNAK KELL MEGELŐZNIE: HADD SZÓLJON HOZZÁD AZ, AKI VALÓBAN VAGYOK, S HADD SZÓLJAK AHHOZ, AKI VALÓBAN VAGY.”

(C.S.Lewis)

 

2014. december 7.

 “AHOGYAN A VÍZ TÜKRÖZI AZ ARCOT, ÚGY TÜKRÖZŐDIK A SZÍVBEN AZ EMBER…
…TISZTA SZÍVET TEREMTS BENNEM, URAM…”

(Péld 27,19 / Zsolt 51,12)

 

2014. november 30.

“TANULJ MEG VÁRAKOZNI AKKORA TÜRELEMMEL, MINT A KEZÜKET ELMÉLYÜLTEN A HASUKBAN NÖVEKVŐ ÉLETRE TEVŐ ASSZONYOK. AHOGY ŐK AZ EZER TITKOT REJTŐ MEGSZÜLETENDŐ GYERMEKÜKRE GONDOLNAK, ÚGY KÉSZÜLJ FEL LÉLEKBEN KRISZTUS SZÜLETÉSÉRE.”

(Körmendy Zs.)

 

2014. november 23.

“LEGSZEBB, EMBERHEZ
LEGMÉLTÓBB SZENVEDÉLY:
ÖRÖMÖT SZEREZNI.
GYÓGYÍTÓ KÚRA EZ
BETEGSÉGBEN, SZOMORÚSÁGBAN…”

(Füle L.)

2014. november 16.

“NE AZT NÉZD, HOGY MIJÜK NINCSEN, HANEM MIJÜK VAN: MERT MÉG A LEGNYOMORULTABBNAK IS VAN OLYAN LELKI KINCSE, AMELY BELŐLED HIÁNYZIK.”

(Weöres S.)

 

2014. november 9.

“MILYEN SOKAT KELLENE HINNEM, / S MILY KEVESET HISZEK. / MILY KEVESET KELLENE VINNEM, / S MENNYI TERHET VISZEK…” (Túrmezei E.)

Rózsatéri könyvek

Ablonczy Dániel könyveit három évvel ezelőtt kezdtük el kiadni – évente egy kötetet. A megjelenés időpontja általában Ablonczy Dániel születésének évfordulója volt.

Ablonczy Dániel könyveit három évvel ezelőtt kezdtük el kiadni – évente egy kötetet. A megjelenés időpontja általában Ablonczy Dániel születésének évfordulója volt.

Ablonczy Dániel könyveit három évvel ezelőtt kezdtük el kiadni – évente egy kötetet. A megjelenés időpontja általában Ablonczy Dániel születésének évfordulója volt.

Olvasd tovább →

Lélekmentés – Ablonczy Dániel könyve

Ablonczy Dániel összes könyvei és munkássága megtalálhatóak ezen az oldalon:

ablonczydaniel.rozsater.hu

„ …Az egész élet a túlsó part állandó igézete alatt áll. Mindig úton vagyunk, s menni kell, hiába éreznénk magunkat jól az idő egy-egy pontján, menni kell tovább, mert kerget az idő és az élet. Rendelések állandó nyomása kényszerít továbblépni akkor is, ha nem akarunk. Akkor is menni kell, ha az indulás rossz előjelekkel terhelten ijeszt.

Bizony, sokszor igen szorongó érzésekkel merítjük vízbe az evezőt. Tele a szívünk félelemmel, és mégis menni kell. Mi lenne az élettel, és hova tűnnének a nagy célok, ha nem akadna ember, aki be merne szállni a viharos idők hajójába? Kockázat nélkül nem lehet megnyerni a szép jövendő makrancos paripáját. Isten célokat mutat fel, a célok előtt nem lehet tétován és ingadozva állni….”
Ablonczy Dániel

Lélekmentés – megjelent Ablonczy Dániel új könyve – a könyv kapható a Templom könyvesboltjában

Isten szeretetének feltáruló titkai -Ablonczy Dániel könyve

Az elmúlt, 2015. év tavaszán jelent meg az író, Dr.  Ablonczy Dániel három kötete is a korintusi 1-2, és a pásztori (1-2 Timótheushoz, Títuszhoz, Filemonhoz írt) levelek magyarázatával. A gyakorlati írásmagyarázatot szívesen használó igehirdetők és bibliatanulmányozók bizonnyal örömmel fogadják ezt, a most frissen megjelent új kötetet is, az Efézusiakhoz írt levél jobb megértése, és magyarázása érdekében.

Az a cím, amit a kötet kapott jelzi, hogy az Efézusban élő, pogányból keresztyénné lett hívők számára szánt üzenetek, többek között, Isten titkainak felnyíló értelmeiben mélyíthetik el az olvasókat.

Az első század második felében, olyan lavinaszerűen támadnak gyülekezetek az addig távollévőkből Krisztus hitre jutva, hogy még az apostolok számára is meglepetésszerű és megvitatni való lett a befogadásuk. Ebben a levélben Pál Apostol szól a kiválasztás, elhívás, egybeszerkesztés, a kegyelemből való megtartatás, a pogányok és zsidók közötti válaszfal lerombolása, Isten jó volta, a Krisztus-test egysége, a házasság, az anyaszentegyház, és a lelki fegyverzet titkairól. A titkok megnyílása, megértése és tudomásul vétele lesz a keresztyén egyház hitének szilárd alapja, amelyre aztán a következő évezredek gyülekezetei is felépülhetnek.

Ablonczy Dániel, a Kispest Rózsatéri Gyülekezet alapító lelkésze a Sárospataki Teológián szerzett magántanári oklevelet gyakorlati teológia szakon. Szakdolgozata az Ámos próféta könyvének gyakorlati írásmagyarázata volt, amelyet 28 éves korában írt 1943-ban. Ennek előszavában írja:

„A cél merész volt: kapcsolatot kívántam teremteni igehirdetésem és az Ige                  között. Hogy írásban is megjelenik: mások számára is szeretném kívánatossá     tenni a megjárt utat, s közkinccsé tenni, amit megértettem.” (3.oldal).

A Bethánia Szövetség elkötelezettjeként egyre távolabb került az egyház vezetésétől, és így a könyvírástól is. Megtörtént (1967), hogy egyházi pályázaton nyertes dolgozata csak azért nem nyert kiadást, mert a politikai hatalom azt leállította. Mégis írt, dolgozatai, tanulmányai, igehirdetései megjelentek a „Református Egyház” című folyóiratban (pl. Mikeás magyarázata), vagy teológiai akadémiai kurzusokban (Jeremiás, Hóseás magyarázatok). 1996-ban a budapesti KGRE Hittudományi Kara életművét tiszteletbeli doktorátussal becsülte meg. Ekkor jelent meg a Zakariás könyve magyarázata „Hogy több legyen a fény” címmel a Kálvin Kiadó gondozásában. A lelkészi szolgálatból nyugdíjba vonulva kérte fel a Reformátusok Lapja, és ezt követően a Stuttgarti Evangéliumi Rádió az újszövetségi írások sorozatban való magyarázatára, amely elkészült. Ez a mostani írás is ennek az anyagnak a része.

Édesapánk ugyan 2010 decembere óta elköltözött, de kéziratait gyermekei folyamatosan szeretnék közkinccsé tenni, annak az általa az első kötete előszavában a fentiekben megfogalmazott célnak a jegyében.

Szeretettel ajánljuk az olvasóknak,

Ablonczy Zsolt

A könyv kapható a Rózsatéri templom könyvesboltjában.

Megemlékezés Ablonczy Dániel teológiai és lelkészi munkásságáról

Megemlékezés az éppen 100 éve született, 96. éves korában, négy éve elhunyt Dr. Ablonczy Dániel teológiai és lelkészi munkásságáról.

Két emlékemmel kezdem.
Az első, amikor 1963 tavaszán (én 16 éves voltam) büntetés helyett, a régi parókia szép szobájában nem szemrehányással illetett késői kimaradásomért, hanem engem leültetve a díványra, letérdelt és imádkozott értem. Az Úr Jézus elé öntötte miattam való indulatait, tehetetlenségét és bosszankodását, de imádság közben megcsendesült, megtelt bizalommal és a Megváltó kegyelmes szeretetére bízta életem jövőjét. Ez az imádság minden intelemnél és büntetésnél nagyobb munkát végzett bennem, segítette szívemet megtérésre.

A második, amikor 1965 nyár végén elébe álltam, hogy szeretnék lelkipásztor lenni, s kértem a segítségét. Meglepődött, de nem szólt ellene, hanem örömmel fogadta, elmondtam döntésem hátterét, s mindenben segítségemre volt, bízott Jézus Krisztusban, hogy képes engem alkalmassá tenni a lelkészi hívatásra, és ez így volt azután is, lelkészi munkám teljes idejében, mindig.

Testvéreim (Gábor, Kálmán és Margit) ugyanezt a bizalmat tapasztalták meg, amikor lelkipásztori szolgálatba indultak. Isten szeretetében, bocsánatában hordozta többi gyermeke (Emőke, Dániel, Ágnes, László, Anna és Pál) életét, házastársait, családjának gondjait örömeit. Nem félt a nagy családtól sem, körülvették unokái, dédunokái (10 gyermek +10 házastárs, 36 unoka +27 házastárs, és 52 dédunoka) nagy szeretettel.
Hasonló volt lelkipásztori készsége a gyülekezetbeli munkatársakhoz, családokhoz, a hozzá személyes segítségért fordulókhoz is. Őt a Jézus Krisztushoz való kapcsolata, a benne nyert hit igazgatta, mind a gyülekezeti, mind az egyházi dolgokban. Hitte, hogy Ő, az Úr él, és minden akadályt le tud gyõzni. Írásait olvasva is ez a hit sugárzik bizonyságtételében, magyarázataiban.
Boldog volt, örömmel töltötte el, hogy Jézus Krisztus üzeneteinek tolmácsa lehet. Csodálatos módon rátaláltak egymásra a hozzá hasonló hitet nyert munkatársakkal. Elfogadták pásztoruknak, gyülekezetük vezetőjének, a felülről jött igazgatás értőjének és megfogalmazójának, Istentől közéjük rendelt igehirdetőnek. Ebből a hitből támasztotta Isten a Rózsatéri Gyülekezetet.

Furcsa módon, bár általában nem tartozott a lázadók közé, a meggyőződésében való szilárdsága miatt, az ötvenes években a politikai rendőrség egyik vezetőjének feljegyzése szerint ő volt a legveszedelmesebbnek ítélt lelkész Budapesten, akit el kellene távolítani a fővárosból. A Budapest déli Egyházmegyében mégis megbecsülték munkáját, 45-55 között teológiai, 55-61 között missziói előadónak, 55-84 között tanácsbírónak választották, amit élő hittel és nagy hűséggel látott el, miközben tűrnie kellett a megjegyzéseket „Bethánista” mivoltára. Nem sokkal a társadalmi változás után a KGRE Hittudományi Kara 1995-ben „honoris kausa” tiszteletbeli doktorátussal tüntette ki elismerve hitből való szolgálatát, teológiai munkásságát.

Lelkipásztori munkája, nagy családja, egyházmegyei megbízatásai mellett folyamatosan előadója volt a DC Ó szövetségi és gyakorlati teológiai munkacsoportjának, igehirdetései, Biblia magyarázatai megjelentek a Református Egyház folyóiratban, tanulmányokban. Amióta 1943 júniusában, Sárospatakon letette a gyakorlati teológiai magántanári vizsgát folyamatosan írta könyveit, amelyek zömében az utóbbi évtizedekben nyertek kiadást. Nyolc Ó-szövetségi (Ámós, Hóseás, Mikeás, Zakariás, Zsoltárok I-II, Jeremiás I-II, Dániel és Jób), és hat Új szövetségi könyv (Máté, Jelenések, Apostolok Cselekedetei, Zsidókhoz írt levél, Korinthusiakhoz írt I-II. Levél) gyakorlati írásmagyarázata, négy kötet igehirdetése (Lélekmentés, A kereszt által gyógyul a világ, Együtt/Hol a helyem?, Nem a magamé vagyok – H Káté), három kötet lelki-gondozói munkája (Nem jó az embernek egyedül, Családkönyv, Mint madár a szélvészben), és gyülekezet történeti kötete (Magasság-mélység), tanulmányai, összesen 29 kötet jelent meg kiadásban.
Édesapánk „ébredési”, mozgalmi ember volt. Az 1941-42 években Soos Géza elnöklete mellett a Soli Deo Glória református diákszövetség főtitkára volt, édesanyánkkal (Kis Margit főiskolás leány titkár) ott ismerték meg egymást majd belépett a Szabó Aladár által alapított Bethánia CE Szövetségbe, amely meghatározta kapcsolatait, lelki közösségét, ebből kerültek ki a barátai, gyermekeinek keresztszülei. A „tiltó” időkben is szívesen vállalt, és fogadott evangelizációkat. Olyan lelkészek (Joó Sándor, Gyökössy Endre, Morvay István, Nagy Gyula, Hegyaljai György, Bertha Barna, György László, Hatolkay Árpád), és olyan hívő bethániások (Füle Lajos, Szikszai Béni, Vándor Gyula, Szamosközy Zoltán) voltak a barátai, akiket szívesen hallgattunk, ha ők vagy feleségük jöttek szolgálni Rózsatérre. Amikor 1989-ben a Bethánia CE hivatalosan is újra indulhatott, teljes mellszélességgel elvállalta az elnökséget, s mint nyugdíjas szolgált a CE piliscsabai lelkiszolgálat házában, hajdúszoboszlói konferencia telepén, az erdélyi CE konferenciáin, s mindenütt az ébredés szolgálatában.

Ablonczy Dániel élete, lelkészi pályája, ébredési és teológiai munkássága gazdag örökség, amelyet azzal szeretnénk gondozni, hogy még ki nem adott gyakorlati bibliamagyarázatai kiadását folytatni kívánjuk, hosszú élete teherhordásának és áldásainak tapasztalatait a következő generációk számára megőrizni próbáljuk.
Büszkeséggel tölt el, hogy a Magyar Köztársaság a 2000. esztendő augusztus 20-án, elismerve lelkészi és tudományos munkásságát a Magyar Köztársasági lovagkereszt kitüntetéssel becsülte meg, az akkor 85 esztendős édesapánkat.

Kelt Budapesten 2015 január 18.

Ablonczy Zsolt
ny.lelkipásztor

Legnagyobb a szeretet – Ablonczy Dániel új könyve

ELŐSZÓ A KIADÁSHOZ

Az első század közepétől jelentek meg Kis-Ázsiában és Európában a Názáreti Jézus tanítványai, hirdetve az örömhírt, az általuk
Isten Fiának megismert Názáreti Jézus evangéliumát, sátán feletti hatalmát. Hallgatóik előtti bizonyságtételük erősebbnek bizonyult minden addigi vallás által képviselt hitnél.
A természetfeletti erőkről alkotott hit, az első században legáltalánosabban, a görög és római mitológia isten képzeteinek panteonja, természeti hiedelmek, bálvány hitek, és az a hit volt, hogy az uralkodók (fáraók, babilóniai, perzsa, asszír királyok, római császárok, stb) isteni képességekkel rendelkeznek, akik felette állnak az egyszerű embernek. Ezek az „istenek” félelmetes erőkkel bírtak, megalázták, kirabolták ellenségeiket, hatalmuk önkényben nyilvánult meg, amelyhez alkalmazkodni kellett minden alattvalónak. Ezzel szemben a keresztyén apostolok egy szelíd, a vétkesnek megbocsátó, ellenségeihez is szeretettel szóló, saját népe vezetői által halálra ítélt, a rómaiak által megkínzott és keresztre feszített Istenfi áról beszéltek, aki feltámadott és él, közöttük van, és amikor halála emlékezetére kenyeret és bort fogyasztanak, az Úr ereje megtölti őket. Megrendüléssel gondolok arra, hogy milyen sok ember cserélte fel addigi meggyőződését és lett hívő keresztyénné az első században, hogy kövesse a Názáreti Jézus halálon át életre vezető útját. „A hit titkokból és titkok által él. Isten kegyelméből azonban fény dereng át a titkokon” írja e könyv 160. oldalán a szerző.

Pál apostol korinthusiakhoz írt levele a megfeszített Krisztus titkairól, igazságáról, tisztaságáról beszél egykori és mai olvasóinak. A levél olvasása közben, a Lélek által, az üdvösség útjáról, a krisztushívő gyülekezetről, az úrvacsoráról, lelki ajándékok gazdagságáról, a feltámadás lényegéről, s legfőképpen a maradan10 dók között legnagyobbról, a szeretetről szóló titkok nyílhatnak meg előttünk.

„Az ember igazi jövőjét Jézus halála, feltámadása és a
benne való hit rejti magában!” E könyv 162. oldal, A.D.

A „Legnagyobb a szeretet” című gyakorlati írásmagyarázat része a Dr. Ablonczy Dániel református lelkipásztor bibliai könyvek megértését szolgáló sorozatának. A kiadást szorgalmazó család most segítséget kapott a Dunamelléki Egyházkerülettől ennek a kötetnek a megjelentetéséhez. Köszönet érte.

Ablonczy Zsolt

Ragyogtak, mint a csillagok – december – Rózsatér 70 éves

Dr. Michna Ottóné, Ablonczy Ágnes sorozata

Azok között, akik hetven esztendővel ezelőtt Isten színe előtt állva összefogtak, hogy Kispesten új református gyülekezet születhessen, voltak ifjak is, vének is, s mert életünk ideje véges, ezek az ifjak közben megöregedtek, vagy a náluk vénebbekkel együtt rég megérkeztek oda, ahová egy életen át igyekeztek… Azoknak, akik az ő örökükbe léptek, nemcsak szabad, hanem isteni végzés szerint is fontos rájuk emlékezni, kik ragyogtak, mint a csillagok… Akik azokban a vészterhes, nehéz  évtizedekben, mikor a hívek számára minden veszni látszott, szívükbe fogadták, s mindvégig őrizték az Istentől kapott világosságot. „Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólották néktek az Isten beszédét, és figyelmezvén az ő életük végére, kövessétek hitüket.” (Zsid. 13:7.) Hadd jelenjen meg itt, a Kispest Rózsatéri Gyülekezet oldalán havonta egy-egy csillag, mely e közösségben kapta, s adta fényét, mely nem kihunyt, csak azóta már nem itt, hanem odaát ragyoghat, az égiek színe előtt, együtt a többiekkel, kiknek neve Isten könyvébe van bejegyezve. És mert ennek a gyülekezetnek első pásztora mindazt, amire hálás szívvel emlékezett, azt le is írta, így az ő szavaival idézhetjük azok emlékét, hónapról hónapra, akik az utánuk következők számára példát adva, istenadta fényt hordoztak szívükben…

December

SZAMOSKÖZI ZOLTÁN

1921 december 21 – 1999 szeptember 30.

Szamosközi Zoltán, egy református hagyományokat hűségesen őrző és tiszteletben tartó, eredetileg szentesi, értelmiségi család sarja. Édesapja még Szentesen született, de Budapesten végzett jogi tanulmányokat, és diplomáját megszerezve, a fővárosban nősült. Itt helyezkedett el, a Magyar Királyi Posta Takarékpénztáránál, melynek később vezérigazgatójává lett. Fiait a Lónyay Gimnáziumba járatta. Az idősebbik, István, lelkipásztor lett, ifjabbik fia volt Zoltán, ki a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészkarán szerzett diplomát. Olvasd tovább →

Ragyogtak, mint a csillagok – november – Rózsatér 70 éves

Dr. Michna Ottóné, Ablonczy Ágnes sorozata

Azok között, akik hetven esztendővel ezelőtt Isten színe előtt állva összefogtak, hogy Kispesten új református gyülekezet születhessen, voltak ifjak is, vének is, s mert életünk ideje véges, ezek az ifjak közben megöregedtek, vagy a náluk vénebbekkel együtt rég megérkeztek oda, ahová egy életen át igyekeztek… Azoknak, akik az ő örökükbe léptek, nemcsak szabad, hanem isteni végzés szerint is fontos rájuk emlékezni, kik ragyogtak, mint a csillagok… Akik azokban a vészterhes, nehéz  évtizedekben, mikor a hívek számára minden veszni látszott, szívükbe fogadták, s mindvégig őrizték az Istentől kapott világosságot. „Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólották néktek az Isten beszédét, és figyelmezvén az ő életük végére, kövessétek hitüket.” (Zsid. 13:7.) Hadd jelenjen meg itt, a Kispest Rózsatéri Gyülekezet oldalán havonta egy-egy csillag, mely e közösségben kapta, s adta fényét, mely nem kihunyt, csak azóta már nem itt, hanem odaát ragyoghat, az égiek színe előtt, együtt a többiekkel, kiknek neve Isten könyvébe van bejegyezve. És mert ennek a gyülekezetnek első pásztora mindazt, amire hálás szívvel emlékezett, azt le is írta, így az ő szavaival idézhetjük azok emlékét, hónapról hónapra, akik az utánuk következők számára példát adva, istenadta fényt hordoztak szívükben…

 

November

FODOR LAJOSNÉ – DIÓS JULIANNA

Makó 1909 november 10 – 1983 október 18. Budapest

A Diós család  az ősi makói nemzetségek közé tartozik. A legrégibb ott élő, és név szerint ismert tagja, Diós István, megélte 1686-ban, a, távozó török hadak szörnyű pusztítását. Az ő egyik unokája (1736–1816), kinek neve ugyancsak Diós István, tekintélyes gazdaember volt, ki Szikszay György prédikátorsága idején, tíz éven át volt kurátora (gondnoka) a makói református egyháznak. Rátermettsége, elkötelezettsége révén, igen fontos, nevezetes szerepe volt a templom újjáépítésben, az 1781-es tűzvész után, hisz az ő odaadó, lelkes  közreműködése, fáradozása nyomán született újjá templomuk, annak tornya, amihez toronyórát csináltatott, Budán öntetett harangokat, a templomot kőfallal vétette körül, a torony gombját bearanyoztatta, és az arannyal körbefuttatott keresztelő medence költségeihez, 10 forint adománnyal járulthozzá.  Azt jegyezték fel az akkori krónikások, hogy amikor a templom újjáépítéséhez szükséges pénz elfogyott, Diós István kurátor a város piacterén levetette fejéről a süvegét, azzal járt körbe, adományt kérve, kéregetve a templom felépítésére… Úgy írták, két óra se telt belé, máriásokkal, húszasokkal, tallérokkal telt meg a süveg, és 1790-re már állt a torony… Olvasd tovább →

Ragyogtak, mint a csillagok – október – Rózsatér 70 éves

Dr. Michna Ottóné, Ablonczy Ágnes sorozata

Azok között, akik hetven esztendővel ezelőtt Isten színe előtt állva összefogtak, hogy Kispesten új református gyülekezet születhessen, voltak ifjak is, vének is, s mert életünk ideje véges, ezek az ifjak közben megöregedtek, vagy a náluk vénebbekkel együtt rég megérkeztek oda, ahová egy életen át igyekeztek… Azoknak, akik az ő örökükbe léptek, nemcsak szabad, hanem isteni végzés szerint is fontos rájuk emlékezni, kik ragyogtak, mint a csillagok… Akik azokban a vészterhes, nehéz  évtizedekben, mikor a hívek számára minden veszni látszott, szívükbe fogadták, s mindvégig őrizték az Istentől kapott világosságot. „Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólották néktek az Isten beszédét, és figyelmezvén az ő életük végére, kövessétek hitüket.” (Zsid. 13:7.) Hadd jelenjen meg itt, a Kispest Rózsatéri Gyülekezet oldalán havonta egy-egy csillag, mely e közösségben kapta, s adta fényét, mely nem kihunyt, csak azóta már nem itt, hanem odaát ragyoghat, az égiek színe előtt, együtt a többiekkel, kiknek neve Isten könyvébe van bejegyezve. És mert ennek a gyülekezetnek első pásztora mindazt, amire hálás szívvel emlékezett, azt le is írta, így az ő szavaival idézhetjük azok emlékét, hónapról hónapra, akik az utánuk következők számára példát adva, istenadta fényt hordoztak szívükben…

 

Október

KISS MARGIT – ABLONCZY DÁNIELNÉ

Budapest 1919 október 29 – 1996 október 9. Budapest

Egy szalkszentmártoni ifjú cipészmester, és egy dunavecsei csizmadia leánya házasodott össze 1918-ban, az első világháború vége táján. A vezetéknevük azonos, még az is, hogy egyiket is, másikat is hol egy, hol két s-sel jegyzik az anyakönyvekbe. Nem volt világra szóló lakodalom, csendesen esküdtek, rejtőzködniük kellett. A vőlegény, ki éppen előtte vergődött haza az orosz hadifogságból, katonaszökevény. Talán fotó se készült akkor nagyszüleimről, mert hiába kutattam, nagybátyáméknál sem találtam. Közvetlenül az esküvő után Budapestre költöztek, Józsefvárosban találtak maguknak alkalmas helyet. Egy esztendő múlva született meg első gyermekük: Margit, pár év múlva a testvére, az édesapa nevét örökítő János. Olvasd tovább →