Ablonczy Áron

Sófár Dicsőítő Iskola – esti dráma – Péter

A Sófár Dicsőítő Iskola dráma műhelyének résztvevői által készült film. Külön köszönet Kardon Marcinak az operatőri munkáért, vágásért és Muresán Andrásnak a vágásért, összerendezésért. – Ablonczy Áron

Sófár Dicsőítő Iskola – esti dráma – Péter – YouTube

 

A Csillagpont Mezőtúron, Rózsatér a Csillagponton.

A Csillagpont református ifjúsági találkozó az idén július 23. és 27. között Mezőtúron került megrendezésre. A Kispest-Rózsatéri Ifisek is jelen voltak, szolgáltak, többek között Márk evangéliuma sajátos dramatizált előadásával. A Csillagpont honlapján bővebben informálódhatunk, többet olvashatunk a sikeres előadásról.

csp_mark_asszonyi_009.jpg.800x600_q85

>>Egy sárga pólós fiú instruálja épp a többieket, mikor a fotóssal a terembe lépünk. „Nem fogjátok elrontani, de ha mégis, nézzetek rám, segítek” – bíztatja Ablonczy Áron a budapest, Kispest-Rózsatéri ifiseket, akik Jézus életét készülnek előadni a Csillagponton<< – így ír  Feke György, aki az eseményekről tudósít a Csillagpont Facebook oldalán.  A “sárga pólós fiú” Ablonczy Áron 3. éves teológiai hallgató, aki a budapesti Kispest-Rózsatéri ifisekkel együtt 14-en elevenítették meg Márk evangéliumát;  instruálja épp a többieket, amikor a fotóssal a terembe lépünk.

csp_mark_asszonyi_005.jpg.800x600_q85

Ablonczy Áron – KÖSZÖNÖM – 2012.12.26

RÓZSATÉRI

IGEHIRDETÉSEK

KÖSZÖNÖM

2012. december 26.

Lekció: Máté 1:18-25

Textus: 2 Korinthus 9:15

Igehirdetés – 001_VOICE

Két rendőrtiszt mesélte az alábbi történetet: Volt egy George nevű szegény ember, aki egyedül élt egy segélyszervezet nyújtotta kis házban. Egy öltözetnyi ruhája volt egy ragasztott cipője és egy teljesen elhasznált fekete kabátja. Egyetlen munkája volt, azért is fizetségül csak annyit kapott, hogy melegben dolgozhatott és addig sem fagyoskodott.
Szolgálatuk közben a két rendőrtiszt látta ezt az embert sokszor az utcán és néha-néha meg is sajnálták és adtak neki pár dollárt. Felfigyeltek rá, hogy minden reggel egy helyi büfés „A görög” meleg ételt ad Georgnak teljesen ingyen. Egyre érdeklődőbbek lettek és kis idő után úgy határoztak, hogy meghívják őt karácsonykor egy vacsorára. A vacsora keretében még ajándékokat is kapott George, nagyon örült és óvatosan ki is csomagolta azokat.
Mikor visszafelé vitték Georget az ideiglenes szállására, ő megkérdezte: Ezek most valóban az én ajándékaim? A rendőrök pedig örömmel biztosították a felől, hogy ezek tényleg megtarthatja. Ekkor George elgondolkodott és azt felelte: Akkor nekünk mindenképpen meg kell állnunk „A görög” büféje előtt, mielőtt hazaérünk. És azonnal el is kezdte visszacsomagolni az ajándékát. Amikor beléptek az ajtón ezt mondta George: Te mindig rendes és jó voltál hozzám, és most végre én is tudom ezt viszonozni! Boldog Karácsonyt! És odaadta a kapott ajándékát a büfésnek.
Hála. Ilyen a hálás szív! Ilyen természetes tud lenni a hálaadás, ha az ember szívéből jön. A mai Istentiszteleten a háláról gondolkodjunk el. Három kérdést vegyünk sorra. Mi az a hála? Miért lehetünk hálásak? És ha hálásak vagyunk, mit kezdjünk vele? A mai igealapján ezekről a kérdésekről gondolkodjunk együtt!
1. MI AZ A HÁLA?
Kezdjük ezt azzal a könnyű kérdéssel, hogy mikro vagyunk hálásak? Akkor vagyunk hálásak, ha kapunk valamit. Valami jót. Valami olyat amire nem számítottunk vagy sokkal több az, mint amire számítottunk és ilyenkor csak hálálkodni tudunk. A hála egy érzés jótevőnk felé, felé akinek köszönetünket és lekötelezettségünket fejezzük ki. A hála belőlünk fakad! Hála lehet bennünk emberek felé, de méginkább Isten iránt! Minél jobban elgondolkodunk annál több mindenért lehetünk hálásak Istennek!
A hála egy reakció arra, hogy Isten adott nekünk mindent és mi ezt nem tudjuk viszonozni, mert annyit adott, hogy csak annyit tudnánk mondani: nem is tudom, hogy háláljam meg. A hála egy érzés, mikor örömmel telünk meg és szeretnénk ezt megköszönni és próbálkozunk ezeket szavakba ölteni. Hálás vagyok valamiért, ami nem az enyém és tudom, hogy nem tettem érte semmit. A háláról egyből eszembe jut az az érzés, hogy ráadásul minél inkább elkezd az ember ezen gondolkodni, hogy miért hálás annál több minden jut eszébe. És ez jó érzés! Igazából bele lendül az ember, mert újabb és
újabb örömök jutnak az eszembe és egyszerűen csak még hálásabb leszek imádságban ilyen esetekben. Ez nagyon felemelő érzés.
De akkro ez azt jelenti, hogy valamit kell kapnunk, amiért hálásak vagyunk, ugye?. De mit kaptunk Istentől, mi az amiért hálásak lehetünk?
Erre a kérdésre elég egyszerű a válasz, ugyanis mindenünk, amink van azt kaptuk! A jó tulajdonságaink, a barátaink, a házunk, a munkánk, a hivatásunk, de nem sorolom, mindenki a maga életében ezt számba tudja venni. Mindenünk amink van az tőle van, mert ő teremtette és ő adta szeretetből!
Csak persze nehezen vesszük ezt észre. A magyarokat a föld sok részén az egyik legpesszimistább népnek tartják. Beszélgettem egyszer egy külföldivel, aki már 20 éve itt él és kértem, hogy mondja el a véleményét a magyarokról. Sok minden pozitívumot mondott és szeretettel beszélt az országunkról, de kiemelte, hogy azért a magyar emberek eléggé pesszimisták és mindenben a rosszat látják. Pedig hálásak lehetünk, én mégis azt gondolom. Hálásak ezernyi dologért. Hálásak lehetünk. A kérdés inkább csak az, hogy akarunk-e azok lenni? Tudjuk-e észrevenni, hogy miért lehetünk hálásak vagy maradunk a kényelmes pozícióba ahonnan lehet kritizálni mindent.
A karácsony a hála ünnepe is, mert mindenünk, amink van azt kaptuk. Kaptuk Istentől. És erre jó emlékezni! Egy következő kérdés: Na jó, de miért kaptuk? Isten miért adta az ajándékokat, pozitívumokat, kedves emlékeket az életünkbe? A görögben az itt szereplő hála szó (Kszarisz) kegyelmet is jelent egyben. És ez szép, mégpedig azért, mert kegyelemből kapjuk ezeket Isten ajándékaiként. Ingyen kegyelemből!
Hála azért karácsonykor, hogy emlékezhetünk, arra, ami a lekcióban is volt, hogy Immánuel azaz velünk az Isten. Nem elérhetetlen, hanem itt van közöttünk. Itt van és itt is lesz! Elérhető, meghallgat és szeret minket! (Lk 1:30) Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál! Ne félj gyülekezet, mert Istenre találtál! Hálásak vagyunk ezért karácsonykor! Ez a hála ünnepe és ezért lehetünk boldogak ma és ezért lehet örömmel tele a szívünk.
Na jóó-jóó, hála-hála igen, de egy kicsit álljunk meg. Sok szomorú és nehéz helyzet is van az életünkben! Mi van tényleg azokkal a helyzetekkel, amikor igenis úgy érezzük, hogy csak rossz van, abban mit kezdjünk, abban hogyan legyünk hálásak? Mi van a karácsony másik oldalával, amikor a legtöbb a beteg ember és a legnehezebb lelki állapotok vannak? Hogy lehet hálát adni a nehéz helyzetekben?
Ezt nem lehet eltusolni és nem is kell! Szerintem viszont inkább, mindig az a kérdés, hogy miért lehet hálát adni. Ugyanis nehéz és fájdalmas események mindig lesznek az életünkben! Amik sajnálatosak és nehéz feldolgozni. De hálát mindig lehet adni! Csak meg kell látni, miért! A nagy kérdés inkább az, hogy meg akarod-e látni, hogy miért lehet hálát adni.
Példa erre egy 6 éves kislány imádsága. Egy anyuka mesélte, hogy lányával minden este imádkoznak, és közös elhatározásuk alapján hálát adnak mindig Istennek az aktuális napért. De egyik este kiborult a bili. Az anya teljesen beteg lett, az apukának rengeteg munkája volt és haza se tudott jönni és senki sem tudott a kislánnyal foglalkozni. Szörnyű napja volt, számára rengeteg negatív élménnyel. Mikor lefekvéskor az anyukája betakarta, a 6 éves lányka meg is mondta az anyukájának: Anyu, ma semmit sem tudok mondani, amiért hálás lennék Istennek. Ez egyszerűen egy szörnyű nap volt. Majd kicsit elgondolkodott és kis idő múlva felcsillant a szeme. Megvan! –mondta. Azt viszont megköszönhetjük, hogy vége van a napnak!
Sok veszekedés, összeveszés, bántódás van. Pénzügyi nehézségek, halálesetek, válások, családi problémák vannak. A kérdés továbbra is az, hogy ezeket tesszük túlsúlyba, vagy észrevesszük a hálára méltó dolgokat is az életünkben?
Az élet játéka című film példája…(PONTOS LEÍRÁS A FILMRŐL RÖVIDEN) Nem tagadjuk, hogy ezek léteznének, se azt hogy ezeket könnyű hordozni. De az egészen biztos, hogy ha az ember hálát ad, maga is felüdül, ha észreveszi, hogy miért lehet hálás, akkor optimistább lesz és egyre több jót vesz észre és nem a negatívumok határozzák meg az életét. Remény van mindig és ezért hála is van és lesz is!
Ez a hála! De mégis most karácsonykor mi az, amiért a leghálásabbak lehetünk? Ma karácsonykor mire emlékezünk és miért lehet bennünk hála?
2. MIÉRT LEHETÜNK HÁLÁSAK?
„Hála legyen Istennek az ő kimondhatatlan ajándékaiért”
A legnagyobb adakozó, a legnagyobb ajándékot adó az Isten. És van egy tényleg kimondhatatlan ajándék: Jézus Krisztus!
Rengeteg dologért lehetünk hálásak, de leginkább és legkiemeltebben: Jézusért! Azért a Jézusért aki gyógyít, aki gondodat viseli, aki tervez veled, aki szeret téged. Ő teérted jött! Ezért lehetünk hálásak! Én ezért vagyok hálás! Az Ő karácsonya az igazi karácsony, a hívők karácsonya erről szól! Ő nem magáért jött el, Te érted jött, csakis miattunk! Ez volt az egyetlen célja!
Ő szabadít meg minket, mert azt gondolom sokszor céltalan az életünk. Aggódunk, túlterheljük magunkat, rengeteg energiát pazarlunk fölöslegesen miközben van kiben bíznunk és van aki az életünk felől tervez és alkot!
És ez elég! Ez egy lelki békét ad és mindent betölt. Én hálás vagyok ezért! És ez betölti az életemet így.. Nekem életet megváltoztató ajándék volt ez. A személyiségemet, a kedvemet változtatta meg, célokat adott, nyugalmat adott, biztonságot kaptam tőle, állandó barátot is. Karácsonytól karácsonyig Jézusért lehetünk hálásak!
Két dolgot még kiemelnék a görög szövegből. Az ajándék (dórea) szó pontos fordítása itt az, hogy ingyenes ajándék. Ingyen kapjuk! Fizetett ezért bárki is? Nem , ingyen van! Egy olyan ajándék Ő amit örökre kaptunk így a megszületése által . És ez az ajándék mindenkinek szól! Neked is! Az rajtad áll, hogy hazaviszed-e ezt az ajándékot!
A másik szó: kimondhatatlan (anekdiégétó) szinonimái szintén a görögben a következőek: nem lehet összeszámolni, vagy nem lehet kimondani! A hálánkban megpróbáljuk visszaadni amit Istentől kaptunk szeretetet, de ez kimondhatatlan és összeszámolhatatlan.
(((Háromféleképpen fogadhatjuk a hírt Jézusról: 1,Nem érdekel minket. 2,Kicsit komolyan gondoljuk, de nem teljesen és ezért ide oda lépegetünk a hitünkben, küszködünk, próbáljuk elfogadni, de azért teljesen nem megy. És 3 ha ezt úgy elfogadjuk hogy életünk első helyére kerül, ez lesz az értelme minden napunknak és ebben bízunk mi magunk is! )))
Ő eljött, ő megszületett ezt az evangélisták is többen leírták! Csodákat tett. Eljött érted és értem! Te hogyan fogadod ezt a hírt karácsonykor? Tudsz-e hálás lenni?
„Hála legyen Istennek az Ő kimondhatatlan ajándékáért!” És végül az utolsó kérdés:
3. MIT KEZDJÜNK A HÁLÁNKKAL?
Az igazi hála látszik. Mégpedig cselekedetekben! Ha kaptunk Istentől, akkor amiatt boldogok vagyunk. Aki pedig igazán boldog az nem tudja ezt magában tartani és mindenképpen el szeretné mesélni másnak is! A hála jele és kifejezése, ha mi is adunk! Másnak valami jót, másnak egy kedves szót. És ha mi is hálásak vagyunk, azzal elindíthatunk egy láncot, ami tetszik Istennek. Ez olyan, mint a dominó játék. Egyet meglöksz, és az továbbmegy dominóról dominóra.
Amikor hálásak vagyunk azzal szeretetet is adunk, ha például hálásak vagyunk egy barátunkért, vagy családtagunkért és ezt átadjuk neki szóban, dicséretként vagy buzdításként az neki is jó érzés. Mi is így adhatjuk ezt tovább és indíthatunk el egy láncot! Jó érzés adni és az embert feltölti. Gyökössy Endre egy híres prédikátor mondta, hogy egy jó dicséret hónapokig eltarthat. Mást feltölt és téged is felüdít!
BEFEJEZÉS
Legyünk tehát hálásak most karácsonykor is! Gondoljuk végig, mi az, amiért lehet és mi az az életünkben amiben napról napra tudjuk látni Isten munkáját! Legyen ez a házi feladat most a hétre! És kezdjünk el vagy folytassuk ezt imádságainkban is, majd tettekkel, továbbadva ezt az üzenetet szóban és viselkedésben, hogy én igenis hálás vagyok!
Ahogy az egyik sokat énekelt gyerek-istentiszteleti ének szövege mondja a 100. zsoltár alapján: Menjetek be kapuin hálaadással!
„Hála legyen Istennek az Ő kimondhatatlan ajándékaiért”
Ámen
Ima: mindenki magában egy csendes percben gondolkozzon el azon, hogy miért hálása és ezt imádságban ha szeretné fogalmazza is meg Istennek! Assiszi szent Ferenc imája: Uram, tégy engem a te békéd eszközévé, Ahol gyûlölet lakik, oda szeretet vigyek; Ahol sértés, oda megbocsátást, Ahol széthúzás, oda egyetértést. Ahol tévedés, oda igazságot; Ahol, kétely, oda hitet; Ahol kétségbeesés, oda reményt; Ahol szomorúság, oda örömet. Uram, add Hogy inkább én igyekezzek vigasztalni, Mint hogy vigaszt várjak. Inkább én törekedjek másokat megérteni, Mint hogy megértést óhajtsak. Inkább szeressek, Mint hogy szeretetet igényeljek.
Mert önmagunkat elfelejtve találjuk meg magunkat. Ha megbocsátunk, Akkor nyerünk bocsánatot. Ha meghalunk, Akkor ébredünk az örök életre. Ámen”
Áldás: Zsolt 100 vagy Zsolt 50:14 vagy 50:23 vagy Fil 4:6 vagy Jel 7:12

Copyright ©2011 Kispest-Rózsatér Református Egyházközség | A családbarát közösség.