Berekfürdő 2014 július 16. szerda
2014 július 16. SZERDA
Jakab 3. fejezete
I. EGYKOR… (Egy kis bevezetés tudomány)
II. FOGALMAK, ÜZENETEK… (A fejezet meghatározó gondolatai)
III. PÉLDAADÁS… (A gyülekezet első nemzedéke)
IV. KIS LÉLEKTANI ISMERETEK… (Pszichológia alapfokon)
V. SZTORI… (Mini történetek elsősorban gyermekeknek)
VI. KÉRDÉSEK… (Ajánlások a csoportoknak)
VII. KÁLVIN EGY MONDATA… (Jakab levele magyarázatából)
I. EGYKOR…
Minél többet olvassuk Jakab levelét és a Mt evangéliumából a HB-t, annál jobban rácsodálkozunk a tartalmi azonosságokra.
Egy magyarázó, G. Kittel 26 olyan jézusi igét gyűjtött össze, amely Jakab levelében is megtalálható, s ezek közül 20 a HB-ből való…
Néhány példa
Jakab HB (szinoptikusok)
1,2 Mt 5,11 / Lk 6,23
2,5 Mt 5,3.5
3,12 Mt 7,16
4,10 Mt 23,12 / Lk 14,11
5,2 Mt 6,19
(lásd. Fekete K. Jakab ap.lev.magy.)
S miután a kutatások alapján tudjuk, hogy Jakab levele korábbi keletkezésű, mint Máté vagy Lukács evangéliuma, mutatja, hogy mennyire őrizték fejben, szívben Krisztus követői azokat az igéket, amelyeket a Mestre nemzedéknyi idővel korábban mondott…
Rabbinikus tanítói mód: vezérszavak, tematikus erkölcsi intéssorozatok, amelyek csak lazán kapcsolódnak egymáshoz (olykor úgy érezzük, hogy váratlanul mintha témát váltana Jakab…) A valamikori rabbik állították, hogy a prédikátornak nem szabad sokáig időznie egy tárgynál, nehogy hallgatói érdeklődését elveszítse… (Mit gondolna Jézus az istentiszteletek hosszú igehirdetéseiről – nagyon unatkozna ?!)
II. FOGALMAK, ÜZENETEK…
SZÁJ ! (Tetőtől-talpig: fej-kéz-száj-szív-térd)
Fejben egyben lenni, valóban cselekedni
Két nagy területet ajánl a figyelmünkbe a beszédünkkel kapcsolatban:
1. SZAVAINK
2. BÖLCSESSÉGÜNK
Megint csak röviden e kettőről, s bővebben majd a csoportban…
1. SZAVAINK
Mire iskolások leszünk 13 ezer kifejezést ismerünk, érettségiző diák pedig 60 ezer szót jelentését ismeri
A nők egy átlagos napon 20 ezer szót ejtenek ki, a férfiak csak 7 ezret…
Talán jól emlékszem: naponta a világban több tízmilliárdnyi email-üzenet megy át a neten…
Manipulált szavak és manipulálás szavakkal… – XXI. sz.
„Beszédetika” hiánya…
a. A szavak jelentősége (3,1-2)
A szó, a tanítás jelentősége valóságos volt Jakab korában
Szájhagyomány pontossága.. Ahogyan őrizték azt, ami fontos volt Zsolt 78, Jézus IGÉI…
Figyelmeztetés: ne legyetek sokan tanítók…
A szónak súlya van… Legdöntőbben abban látjuk, hogy Isten az ő kijelentését is szavakra bízta…
A tanítók sokszoros felelőssége…
b. A szavakban rejlő erő (3,3-8)
Hasonlatok… Lovak zablája… A hajó kormányrúdja… A tűz…
J. Lamb használja az „atomenergia” hasonlatot…
Megfelelően használja renteget jó, ha elszabadulnak az erői, óriási pusztítás…
S. Pinker nyelvész: „A másodperc egyötöde alatt felfogjuk egy-egy-egy szó jelentését… agyunk körülbelül negyedmásodperc alatt talál megfelelő szót egy tárgy megnevezésére, s egy újabb negyedmásodprec szükséges ahhoz, hogy programozza az ajkunkat és a nyelvünket a kimondásra…”
Szavak, amelyek életszólóan építettek…
Egy mondat a gimnáziumi könyvtárosunktól…
Egy mondat édesapám részéről…
Szavak, amelyek még most is égetnek, és fájnak, pedig évek teltek el…
Ha valamit a legkisebb félreérthetőséggel igyekeztem elmondani nehéz helyzetekben, akkor gyakran választottam a levélírást… A szó elszáll, a betű megmarad…
c. A szavakban rejlő lehetőség (3,9-12)
Talán itt kellene többet gondolkodnunk az igehirdetésről, az énekekről, az imádságokról, amelyek hétről-hétre egy-egy istentiszteleten meghatározzák az életünket…
Hasonlóképpen a Szentírásolvasásról…
Mint az újra és újra tisztátalanná vált edénynek a bőséggel folyó víz megtisztító erejére, úgy lenne szükségünk a hétköznapi nyelvünk, szókincsünk vasárnapokban való megtisztítására…
Vagy kétnyelvűek vagyunk ?!
Pilinszki J : „Aki a beszédben csal, nem az életet sikkasztja, sinkófálja el, hanem a vallomás lehetőségét.”
Hallottam egy olyan igehirdetésről, amely az „Áldás után 10 perccel” címet hordozta, s azokról van benne szó, akik pillanatok alatt képesek a dicsőítésből pletykálásra , hitvallásból kritizálásra váltani…
A szószék misztériuma…
2. BÖLCSESSÉGÜNK
Szavak ereje, rombolása vagy építése nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy milyen bölcsességet hordoz: földi vagy mennyei bölcsesség alapján szólunk…
Az igaz bölcsesség:
Értelmességből, magas intelligenciából nem következik feltétlenül a helyes magatartás…
Nem az eszesség az igazi bölcsesség háttere, hanem a tiszta szív… Nem elég értelmesnek lenni, tanulni, okossá válni…
Először is tiszta…
Őszinte, egyértelmű, nem megtévesztő, hiteles, benne nem keveredik egymással az igen és a nem, a hamis és az igaz
Békeszerető, méltányos, engedékeny…
Nem szétfeszít, hanem összeilleszt, nem tör-zúz, hanem szövetséget teremt… Teljességre és harmóniára törekszik
Irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes…
Felemel, s nem mélyebbre taszít, nyitott, elfogadó tereket teremt… Kol 3,16
Ajándék…
Imádkozni lehet érte magunkra nézve is, és valamennyiünkért, Pál is tette (pl. Kol 1,9)
III. PÉLDAADÁS…
FÜLE LAJOS (fénykép)
Aki a gyülekezetből igazán vigyázott a szavakra, és vigyázta is a szavakat… Bölcsesség és tisztaság, egyszerűség és alázat.. Szelídség és békességteremtés egyaránt jellemezte…
Akkor is amikor „csak” szólt, s akkor különösen is, amikor „verselt”…
Sajnos egyre többen vannak olyanok, akik nem válthattak vele néhány szót. Tőle az egy mondatnak is ereje volt, és az egy szó is tudott tisztító erejű lenni.
Felülről való bölcsességgel szólt. Ajándékul kapta.
A KÖLTŐ IMÁDSÁGA
URAM, engedd, hogy megérkezzenek / hozzám a versek, a Tiéid, / TE küldd az üzeneteket, / a LÉLEK megszentelt igéit! / Engedd, hogy fénnyé legyenek / másokban is, ne csak énbennem, / s hogy Téged dicsőítsenek, / ha fellobognak, soha engem!
IV. KIS LÉLEKTANI ISMERETEK…
(EMBERTÁRS füzetek! Nagyon jók!)
Mentálhigiénés, korházi lelkigondozás egy szép esete segítsen most nekünk abban, hogy lehet odafigyelni, tiszta, értő szavakkal válaszolni, segíteni felülről való bölcsességgel. Egy kicsit emlékezem is valakiről, aki 1974-ban, rövid gyülekezeti kapcsolatfelvétel után került a teológiára, s lett belőle lelkész, majd kórházi mentálhigiénés szakember…
(Embertárs, 2013/2 – 136.o. – Eljutni az imazsámolyig…)
V. SZTORI…
Vallásos gyermekek válaszolnak – Győr Sándor – 104.o.
„Szerinted mikor jó és érdekes egy igehirdetés?” (lásd mellékletben…)
VI. KÉRDÉSEK…
Indulataink és szavaink milyen viszonyban vannak egymással ?
Legkedvesebb szavaink ? Leginkább ismétlődő szavaink – kérdeztük már valakitől ?
Lettek-e maradandóan építő és maradandóan fájó szavak az életünkben ? És mi hasonlóképpen mit okoztunk másoknak ?
Mikor éreztük, hogy tisztul a nyelvünk ?
Habitusunkat, személyiségünket számba vettük már szavaink ereje vagy erőtlensége okán ? (Pl. szangvinikus – állandóan beszél / melankólikus – ritkán szól, akkor is súlyos szavakat mond / kolerikus – hirtelen szól, mindig indulattal szól / flegmatikus – szeret hallgatni, nem csacsog, de nem is vállal felelősséget a szavakban, stb.)
Mit élünk át a szavaink, indulataink, bölcsességünk dolgában amikor vasárnaponként istentiszteleten veszünk részt ?
Mi mit teszünk az „igehirdetés után 10 perccel” ?
VII. KÁLVIN EGY MONDATA…
„Jakab tehát ezt mondja: akiknek valóban Istentől való a bölcsességük, azok úgy lesznek méltányosak, szerények, szelídek és könyörületesek, hogy nem hunynak szemet a bűnök fölött, és nem melengetik, sőt inkább igyekeznek megjavítani azokat, , de békességben, azaz olyan mérsékletet tanúsítva, hogy sértetlenül maradjon az egység.”
Nincs még bejegyzés