Ragyogtak, mint a csillagok – június – Rózsatér 70 éves

Dr. Michna Ottóné, Ablonczy Ágnes sorozata

Azok között, akik hetven esztendővel ezelőtt Isten színe előtt állva összefogtak, hogy Kispesten új református gyülekezet születhessen, voltak ifjak is, vének is, s mert életünk ideje véges, ezek az ifjak közben megöregedtek, vagy a náluk vénebbekkel együtt rég megérkeztek oda, ahová egy életen át igyekeztek… Azoknak, akik az ő örökükbe léptek, nemcsak szabad, hanem isteni végzés szerint is fontos rájuk emlékezni, kik ragyogtak, mint a csillagok… Akik azokban a vészterhes, nehéz  évtizedekben, mikor a hívek számára minden veszni látszott, szívükbe fogadták, s mindvégig őrizték az Istentől kapott világosságot. „Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólották néktek az Isten beszédét, és figyelmezvén az ő életük végére, kövessétek hitüket.” (Zsid. 13:7.) Hadd jelenjen meg itt, a Kispest Rózsatéri Gyülekezet oldalán havonta egy-egy csillag, mely e közösségben kapta, s adta fényét, mely nem kihunyt, csak azóta már nem itt, hanem odaát ragyoghat, az égiek színe előtt, együtt a többiekkel, kiknek neve Isten könyvébe van bejegyezve. És mert ennek a gyülekezetnek első pásztora mindazt, amire hálás szívvel emlékezett, azt le is írta, így az ő szavaival idézhetjük azok emlékét, hónapról hónapra, akik az utánuk következők számára példát adva, istenadta fényt hordoztak szívükben…

JÚNIUS

LÁSZLÓ GÁBOR

Csákberény 1927 június 25 – 2004 Budapest

Kispest Rózsatéri Gyülekezet gondnoka 1966-2000 között

„Vértesaljáról, Csákvárrról mint süvölvény ifjú érkezett Kispestre. A nagybácsi, az öreg Tóth, presbiter volt a központi gyülekezetben, és ő is eljárt Simonék hétfői bibliaórájára. Valójában Gábor, a második világháború minden szerencsétlenségétől meggazdagodva (faluja többször is gazdát cserélt), ő – az Úr Isten – számunkra megérthetetlen kegyelméből – testileg épen maradva érkezett meg Kispestre, ahol a nagybátyja már “őslakos”, testvérbátyja pedig sok kínlódással élt már itt, albérletben, a Vas Gereben utcában. A kiszolgáltatottság – talán kétszer is bujkálva az előretörő és ismét visszavonuló német, orosz csapatok tüzéből bujkálva és mégis megmentve – a falusi élet akkori nyomorúságaiból, mint zsenge ifjú került fel Kispestre. Előbb a bátyjáéknál kapott otthont, majd rózsatéri ifjakkal együtt talált éppen Fejes Jánoséknál albérletet Így került Rózsatéren az ébredés kellős közepébe, a megtért ifjak társaságába, a gyülekezetbe. Olvasd tovább →