Rózsatér 70 éves – Jubileumi Zenit (RETRO ZENIT) – 2014 – május 25.
- 2014. May 28.
- by rozsater
- in Rózsater 70 éves, Zenit
- Nincs még bejegyzés
Kapcsolódó bejegyzések
Nincs kapcsolódó bejegyzés
Nincs kapcsolódó bejegyzés
Nincs kapcsolódó bejegyzés
További szomorú hírünk: Laczó Györgyné, sz. Modok Edit, életének 82. évében, rövid, súlyos betegséget követően április 26-án elhunyt. A búcsúvételi istentiszteletre május 24-én, szombaton du. fél 3 órától kerül sor Rózsatéri templomunkban. Isten élő Lelke vigasztalja a hozzátartozókat.
Nincs kapcsolódó bejegyzés
Nincs kapcsolódó bejegyzés
Szomorú hírünket említjük. Életének 66. évében, péntek éjjel, súlyos betegséget követően, családja szeretetével lelkileg körülvéve hunyt el Rövid Kálmán testvérünk. Őbenne férjét veszítette dr. Radnóti Erzsébet testvérünk. Isten élő Lelke támogassa a gyászban a családot. A temetésre ezen a héten, május 16-án, pénteken du. fél 3 órától kerül sor a Farkasréti temetőben.
Nincs kapcsolódó bejegyzés
„Péntek Bálintban nem volt semmiféle bizonytalanság, szinte “magától” lett gyülekezetünk gondnokának helyettese, később pedig megválasztott gondnoka. Egyenes, határozott, környezetében mindenütt “tekintély”-nek számított. Talán nem lesz félreérthető, ha azt írom, munkásszármazású ember volt. Neki nem méltósága, hanem a személyisége adott az emberek előtt becsületet. Feltűnően sokan ismerték, véleményét megtartotta, hűségesen képviselte. Benne nehéz lett volna támadófelületet találni. Hozzá kell tenni, hogy ez az 1948-ik év válságosnak számított a gyülekezet életében. Elsősorban talán azért, mert a szociáldemokrata pártot ekkor nyelte el a munkáspárt. Aki kimaradt ebből a Egy a szívcsatlakozásból, az vagy így, vagy úgy felszámolódott. Nagyon sok gyülekezeti tag kapcsolata szűnt meg ebben az időben a gyülekezettel. Olvasd tovább →
Nincs kapcsolódó bejegyzés
RÓZSATÉRI IGEHIRDETÉSEK
JUBILEUMI ÉV – KISPEST RÓZSATÉR 70 ÉVES 1944-2014
Lk 23,33-49 / Ézs 53,2-7
„A mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze.
Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen.”
A nagypénteki történet eseményei sodró erővel peregnek a Golgota felé. Aki ott gyötrődött a getsemánei éjszakában, el kellett fogni, meg kellett rágalmazni, azután elítélni, végül kivégezni. Ennek a pörgő eseménysornak az utolsó szakaszánál tartunk. Az ítélet kész, rá van ütve a jóváhagyás pecsétje, most már csak a kivégzés, a végrehajtás van hátra. Már ott vannak a Koponyák hegyén, Jézust, az elítéltet ráhelyezik a keresztre, átszegezik, s keresztet felállítják. És tart a szenvedés addig, amíg utolsó szót nem mond, az „Elvégeztetett!”-ig. Közben szenvedések borzalma, utálat, és minden, amit elképzelni sem tudunk. Valamennyi között is a legszomorúbb: úgy hal meg, mint a gonosztevők, mint egy a gonosztevők közül! Először is azért, mert olyan halált szánnak neki, amit csak a legnagyobb bűnösöknek szoktak adni. Másodszor azért, mert külső jel is vall erről, vele együtt aznap még két gonosztevőt is keresztre feszítettek. Őt ezek között is középre állítva. Gonoszok között főhelyre! Amikor Jézusra nézünk, elkerülhetetlenül eszünkbe villan: „Utált, és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfija, betegség ismerője…” Olvasd tovább →
Nincs kapcsolódó bejegyzés
RÓZSATÉRI IGEHIRDETÉSEK
JUBILEUMI ÉV – KISPEST RÓZSATÉR 70 ÉVES 1944-2014
Mt 13,18-23 / Mt 13,12
„Mert akinek van, annak adatik és bővelkedik,
akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amije van.”
Kétségtelen, hogy ez a példázat az igehirdetés eredményességéről és haszontalanságáról beszél. Azt vizsgálja, mikor válik lelki haszonná a meghallgatott ige. Az új év elején időszerű erről a lelki haszonról beszélni. Mi lehet az igehirdetés haszna? És egyáltalán, hogyan lehet ezt a kettőt összekapcsolni, az igehirdetést és a hasznot? A haszon ugyanis egy világi és reális dolog. Sokat gondolunk vele világi viszonylatban, mert az ember törekvéseinek ez az alapja, ez ad ösztönzést munkájának. De lelki vonalon már nem így van. Itt már szemérmesek vagyunk! Nem igen szoktunk mérleget csinálni, hogy mennyi hasznot hozott igehallgatásunk. Ez nem helyes! Isten a lelki haszonra nagyon komolyan gondol, és egyszer majd számon kéri a nekünk nyújtott javaknak helyes felhasználását. Nem szereti, ha mi ezt nem vesszük figyelembe. Most tehát azt fogjuk vizsgálni, hogyan viszonyulunk mi az ige hasznához?
Erről éppen református templomban lehet, és kell is beszélni, mert nálunk az igehirdetés az istentiszteletnek a központja, a magja. Az Isten igéjét mi, református hallgatók haszonnal kell, hogy forgassuk, és ezért kell, hogy legyenek gyümölcsök. Ez az ige tehát főképpen minket, református templomjárókat érint. Nem véletlenül mondtam, hogy „templomjárók”, mert pontosan ezekhez szól a példázat. A hallgatókhoz, akik most itt ülnek a templomban, és hallgatják az igét. Olvasd tovább →
Nincs kapcsolódó bejegyzés