Ragyogtak, mint a csillagok – április– Rózsatér 70 éves

 Dr. Michna Ottóné,  Ágnes sorozata

 

Azok között, akik hetven esztendővel ezelőtt Isten színe előtt állva összefogtak, hogy Kispesten új református  születhessen, voltak ifjak is, vének is, s mert életünk ideje véges, ezek az ifjak közben megöregedtek, vagy a náluk vénebbekkel együtt rég megérkeztek oda, ahová egy életen át igyekeztek…
Azoknak, akik az ő örökükbe léptek, nemcsak szabad, hanem isteni végzés szerint is fontos rájuk emlékezni, kik , mint a csillagok… Akik azokban a vészterhes, nehéz  évtizedekben, mikor a hívek számára minden veszni látszott, szívükbe fogadták, s mindvégig őrizték az Istentől kapott világosságot. „Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólották néktek az Isten beszédét, és figyelmezvén az ő életük végére, kövessétek hitüket.” (Zsid. 13:7.)
Hadd jelenjen meg itt, a  Rózsatéri Gyülekezet oldalán havonta egy-egy csillag, mely e közösségben kapta, s adta fényét, mely nem kihunyt, csak azóta már nem itt, hanem odaát ragyoghat, az égiek színe előtt, együtt a többiekkel, kiknek neve Isten könyvébe van bejegyezve. És mert ennek a gyülekezetnek első pásztora mindazt, amire hálás szívvel emlékezett, azt le is írta, így az ő szavaival idézhetjük azok emlékét, hónapról hónapra, akik az utánuk következők számára példát adva, istenadta fényt hordoztak szívükben…

 Április

 ZELE JUDIT

Zele Judit: 1930 március 26. Balkány – 1996 május 2. Vásárosnamény

Füle Lajos: 1925 április 16. Cegléd

Füle Lajosné Zele Judit2

Zele Judit, amikor a gyülekezetbe került

Zele Judit nem áprilisban született, hanem márciusban, s május hónapban távozott közülünk. A két évszám között, alig egy hónap híján, 66 év van, s ez az alig egy hónap épphogy április, mely hónapban élete párja, Füle Lajos született, ki itt van még köztünk, igaz, nem a kispesti gyülekezetben, hanem távolra szakadt lánya közelében, Vásárosnaményban él. De ők egykor Isten ajándékaképpen, szétválaszthatatlan egységben voltak fénylő csillagai Rózsatérnek.

Dániel így emlékezik:
„Kettejük közül először Lajos került 1949-ben kapcsolatba a gyülekezettel, mikor a CE képviseletében, egy számomra emlékezetes Zákeus-szolgálattal bekapcsolódott ifjúsági munkánkba. S mert Isten szeretete Zele Juditot magának foglalta le miután elvégezte a tanítóképzőt, Szikszai Béni tanácsára 1949 szeptemberétől kezdve, a Rózsa téri gyülekezet szolgálatába állt. Ők és hűséges szolgálatuk egyúttal annak biztató jelei voltak, hogy ahol Isten elkezdette a gyülekezetben a jó dolgot, el is végzi azt Krisztus napjáig. (Fil 1:6.)

Füle Lajos levélkép2

Füle Lajos egyik levélkölteménye

 „1952 kiváltságos ajándéka: Zele Judit és Füle Lajos házasságkötése volt. Úgy tetszett Istennek, hogy ez a szabolcsveresmarti leány és a közénk tartozó ceglédi fiatalember, Füle Lajos, egy pár legyen. A megtelt templom és udvar a bizonysága, hogy ez az alkalom nemcsak egymással, de a gyülekezettel is eljegyezte őket. A 118. zsoltárt kapják útravalóul. “Az Úrtól lett ez, csodálatos a mi szemeink előtt” Minden házasság misztérium = titok. Az övék is. Egy városfejlesztési mérnők, aki gyakran van úton, akinek csendre van szüksége, mert ráadásul költő is, hogy ne mondjam művész is, és egy kevés tapasztalattal rendelkező ifjú tanítónő. Egy dologban mindenesetre eleve egyek, a hitben és a hit által nyújtott segítségnyújtás lehetőségeiben. Az Úr kísérte lépteiket és áldotta meg életüket.”

Füle család 1960

Füle család 1960

 

 

Füle Lajos  Hoztál-e napsugárt?

Kint szürke köd, bent rosszkedv réme árt…
Mondd, Kedvesem, hoztál-e napsugárt ?

Minket halál s gondoknak terhe nyűtt…
Hoztál nekünk sugárzó, halk derűt ?

Mert kell a fény, az újuló öröm,
hogy kulcs legyen a hús-vér börtönön.

Mert fáj a Föld és minden bűnbozót…
Áldottak az örömhírt hordozók,

akikben a MEGVÁLTÓ LELKE jár!
Mondd, Kedvesem, hoztál-e napsugárt?

 

Füle család 1968-2

Füle család 1968-ban

 

Fule-csalad3

Füle család a hatvanas évek végén

„A Kedvesem-nek szólított Judit, nemcsak a családjának hozott napsugarat, de bizony ismerőseinek, gyülekezete tagjainak is! Mint valami lámpás ragyogott minden éjszakánkban (hiszen ilyenek is voltak Rózsatéren), mikor arról beszélt, hogy a próbák, megoldatlan kérdések, valójában szegek, kapcsok, fogak, amik odaszorítanak a Megváltóhoz! Ő mondta: “A zavaraimat a belső szobámban kell megoldanom, nem léphetek ezekkel sem az enyéim, sem az emberek közé.” Vele is olyanféle történt, mint a bibliai Ruthtal, ki amikor Náómi elindult keserűségében meghalni Betlehem felé, ő nem volt hajlandó magára hagyni… És mindezt miért? Mert a szemében Náómi – ki Moábban elvesztette előbb a férjét, majd a két fiát is, ezt képes volt szemrehányás nélkül elviselni – Istene jóvoltából példának bizonyult. És igen, Judit, ha tudva, ha tudatlanul, Ruth példáját követte, mikor rátalált azokra, akik vigasztalásra szorultak. Ezért követte Judit életét is a gyülekezetünkben, minden értelmet felülhaladó áldás.  Hűség a rábízottakhoz, ez jellemezte az életét elköltözésükig, s a “megboldogulásig.”

 Ablonczy Dániel – Rendíthetetlen ország kikötői felé

1994 búcsú Rózsatértől-2
1994 búcsú Rózsatértől
Füle Judit és az Ablonczy gyerekek2

Az Ablonczy gyerekekkel

Két esztendős se voltam, amikor ő 1949 őszén a gyülekezetbe került, ezért erre én nem igen emlékezhetek. Ő mesélte el egyszer, hogy én akkor hiába pipiskedtem, ágaskodtam, nem értem el a kilincset. Csak álltam ott, toporogva, várva, lesve, hogy valaki végre ajtót nyisson. Ő észrevette küszködésemet, és kinyitotta nekem. Bizonyára nem egyszer nem kétszer, míg magam is elértem a kilincset. Évekkel később, másféle, számomra kinyithatatlan ajtókat is kitárt előttem. Nyaranként egy-egy délutánra eljött a lányhétre, és amit ott elmondott önmagáról, harcairól és életéről, az máig bennem él. Vallomásai érintettek, s valamiképp meggyökereztek bennem. Hite, hitet ébresztett, példája lehetőséget. Abból osztott nekünk, amiből élt. Így csak az tud adni, aki fentről kéri és kapja az adnivalót.
Ablonczy Ágnes dr Michna Ottóné

Szabadságforrás lányhét 1964-2

Szabadságforrás lányhét 1964 – lányheti vendég: Judit néni

1 komment

  1. Horváth József

    Tue 12th May 2015 at 19:33

    Tisztelettel,és szeretettel,emlékszem,rájuk,olvasva mukás ságaikról,Füle Lajos bácsi testvéremnek,írott énekeiről,amit szeretettel,és szívesen énekelünk.,,Köszönöm Úr Jézus Krisztus, hogy 90 éves koráig szolgálhatott téged,a testvéri közösségeivel,életével közöttünk lehetett e mulandó földi világban.És reménységünk szerint haza hívtad őt.Áld meg,az ő szeretteit,Emléke,legyen áldott.Ámen.

    Reply

Komment hozzáadása

Copyright ©2011 Kispest-Rózsatér Református Egyházközség | A családbarát közösség.