Evangélium és irodalom – SZÓRA SZÓ – ARANY JÁNOS

Első alkalom:

Rózsatér 2017 március 26 délután 4 óra

Budapest XIX. Jahn Ferenc u. 107

 

Új, havonkénti beszélgetős alkalom indul, születik valamiképpen azok számára, akik nem csupán éhesek és szomjasak az életünket formálni tudó isteni kijelentésre, hanem szeretnék jobban ismerni, jobban érteni az Istenre és szavára sokféleképpen felelő írók, költők írásait. Mert mind-mind felelnek rá. Ki így, ki úgy.

Arra vállalkoznánk, azokkal, akik ezt szívesen teszik, hogy ismert vagy kevéssé ismert szerzők írásait olvasva, idézve, együtt gondolkodó beszélgetések keretében keressük, felfedezhessük, saját életünk ráfeleléseit, és érezzük annak szívszorító, s egyben szívderítő bizonyosságát, mennyire szükségünk van a minket megigazítani, megeleveníteni tudó isteni szóra, irgalomra, kegyelemre.

A beszélgető kör gazdája: dr Michna Ottóné Ablonczy Ágnes

evirTudom,
nekem kell elindulnom,
hogy te
megérkezhess hozzám.
Elindulok,
indulj el te is,
hetedhét határon át,
vállalva lélekvesztő mélységeit,
vágyva a titkot,
mely ezernyi csodát teremhet,
nekem benned,
benned nekem,
hogy ami bennünk másé,
lehessen,
megszülessen,
és teremjen,
teremjen,
ezernyi titkot,
ezernyi csodát,
hogy fényesedjék,
hogy újjászülethessen lelkünkben,
ez a határtalanul határos,
cifra semmibe vesző,
didergő világ.

Ablonczy Ágnes

                             arany

                                       1817 – 1882

SZÓRA SZÓ

Evangélium és irodalom

Első alkalom: Rózsatér 2017 március 26 délután 4 óra

200 éve született ARANY JÁNOS, rá emlékezve, az ő írását idézve találkozunk először. Ki ne ismerné Toldi Miklós történetét, ki ne emlékezne a benne szereplőkre? De vajon a meseszerű, lebilincselő történet míves szavai között rejtőző, Istenre felelő  Arany Jánossal, az esendő emberrel találkoztunk? Az ő belső, rejtett bizonyossága, a lelke mélyében fogant, írásait látatlanul is tartó hite, életének írásaiba épülő titkai, érinthetik-e, deríthetik-e szívünket?

SÍR-VERS
Itt nyugszik Arany János szerkesztő
született 1817 március 2-án
Meghalt…

Nincs végezve itt még a cikk,
folytatása következik:
Én-Uram, légy én szerkesztőm,
Új folyamban újrakezdőm.

Gondolkoztunk-e már azon, vajon miért hogy a Toldi trilógia első és harmadik része alig két év alatt született Ilosvay Selymes Péter írása nyomán, míg a középső részt, hiába kezdett bele, csak a halála előtti években tudta megírni, befejezni. Miért? Az is különös, hogy az első (Toldi), és a harmadik rész (Toldi estéje) oldalszámban együtt is feleannyi, mint a történet utóbb írt, időben középső része (Toldi szerelme)?

„Egyéb dolgairól hű Toldi Mikósnak
Nem érzem magamat énekkel adósnak,
Könyvbe’ sem olvastam, nem is tudakoztam;
Csak ez egy munkámmal igazán tartoztam.
DALIÁS IDŐKről, mit még barna hajjal
Kezdtem, s félbe’ hagyék küzdve kórral, bajjal,
Most mikor agg lettem, hajam is fehérül:
Imhol a bús ének TOLDI SZERELMÉLrül.”

(1979)

Mi kell ahhoz, hogy ráébredjünk, hogy értsük, mi miből következik az életünkben, saját lépéseinkből, döntéseinkből, hogy ne másokra mutogassunk, ne mások ránk felelő tetteiben lássuk a dolgok, bajok, nyomorúságok okát? Az Istenre felelő ember élete ott kezdődik, mikor ráébred arra, mit nyerhet az érte megfeszített Krisztus  által, és a vég, hit által az üdv. De vajon közben, miért, hogyan, mi történik velünk? Merjük-e érteni magunkat, merjük-e felfedezni életünkben az értünk-miattunk, következményként születő történések okozóját és okát? Még a megígért- remélt befejezés előtt?

 BARÁTOM, EZÉRT JÖTTÉL? Máté 26:19.

Nincs még bejegyzés

Comments are closed

Copyright ©2011 Kispest-Rózsatér Református Egyházközség | A családbarát közösség.