Ablonczy Dániel élete és munkássága
Készül Ablonczy Dánielről egy gyűjtőhonlap, melyben megpróbáljuk rendkívül széleskörű tevékenységét összegyűjteni és az érdeklődő olvasó elé tárni.
A honlap címe:
Dr. Ablonczy Dániel élete és munkássága
A honlap címe:
Nincs kapcsolódó bejegyzés
„Hóseás azt vállalta, hogy a Szentlélek szája, pennája legyen. A szerzőség mégis megilleti Hóseást, hiszen próféciái saját életfáján virágoznak ki, és érnek meg. Márpedig a fa is azáltal él, hogy gyökereivel megkapaszkodik a föld rétegeiben, levelein és gyökérzetén át magába szívja a nap, a levegő és a föld tápanyagát, erőit. Így érlel a fa gyümölcsöt, s azt mondjuk, hogy ami rajta terem, az ő gyümölcse.” (18.oldal)
„Vallásával, életmódjával, gondolkodásával szinte minden kor elégedett. Próféták azért támadnak, ha gyűlölethullámok veszik is őket körül, hogy kimondják a ma csődjét, és megmutassák a kiutat,
hogy képmutatásainkat és tévedéseinket leleplezzék. A prófétáknak rendszerint a vallásos nemzedékek a legnagyobb ellenségei, ami azt mutatja, hogy az Isten iránti engedelmesség a valláson belül is, örök kérdése marad az embernek. A prófétai revízió, a vallásos megszokások kárára is, a szív revízióját igényli. Nem jobb szokásokért vagy külső reformokért harcol. A szív, az értelem és akarat világának figyelmét akarja Isten új, eddig nem látott gondolataira irányítani. Ezért nem véletlen, hogy Hóseás feddő próféciája ugyanúgy a próféták üldözésének gondolatával zárul, mint Jézus vádbeszéde a farizeusok ellen (Mt 23). Keresztyénségünk kegyelmes megítéltetése idején, a szívünk akkor nem lesz kárvallott, ha
fel tudunk figyelni életünkben és sorsunkban Isten új tanácsaira és feltámad a bizalmunk további vezetése iránt.” (183. oldal)
Nincs kapcsolódó bejegyzés
Nincs kapcsolódó bejegyzés
Harkai Eszter bizonyságtétele 2017 01. 15. – letölthető pdf
Nincs kapcsolódó bejegyzés
„ …Az egész élet a túlsó part állandó igézete alatt áll. Mindig úton vagyunk, s menni kell, hiába éreznénk magunkat jól az idő egy-egy pontján, menni kell tovább, mert kerget az idő és az élet. Rendelések állandó nyomása kényszerít továbblépni akkor is, ha nem akarunk. Akkor is menni kell, ha az indulás rossz előjelekkel terhelten ijeszt.
Bizony, sokszor igen szorongó érzésekkel merítjük vízbe az evezőt. Tele a szívünk félelemmel, és mégis menni kell. Mi lenne az élettel, és hova tűnnének a nagy célok, ha nem akadna ember, aki be merne szállni a viharos idők hajójába? Kockázat nélkül nem lehet megnyerni a szép jövendő makrancos paripáját. Isten célokat mutat fel, a célok előtt nem lehet tétován és ingadozva állni….”
Ablonczy Dániel
Lélekmentés – megjelent Ablonczy Dániel új könyve – a könyv kapható a Templom könyvesboltjában
Nincs kapcsolódó bejegyzés
Az elmúlt, 2015. év tavaszán jelent meg az író, Dr. Ablonczy Dániel három kötete is a korintusi 1-2, és a pásztori (1-2 Timótheushoz, Títuszhoz, Filemonhoz írt) levelek magyarázatával. A gyakorlati írásmagyarázatot szívesen használó igehirdetők és bibliatanulmányozók bizonnyal örömmel fogadják ezt, a most frissen megjelent új kötetet is, az Efézusiakhoz írt levél jobb megértése, és magyarázása érdekében.
Az a cím, amit a kötet kapott jelzi, hogy az Efézusban élő, pogányból keresztyénné lett hívők számára szánt üzenetek, többek között, Isten titkainak felnyíló értelmeiben mélyíthetik el az olvasókat.
Az első század második felében, olyan lavinaszerűen támadnak gyülekezetek az addig távollévőkből Krisztus hitre jutva, hogy még az apostolok számára is meglepetésszerű és megvitatni való lett a befogadásuk. Ebben a levélben Pál Apostol szól a kiválasztás, elhívás, egybeszerkesztés, a kegyelemből való megtartatás, a pogányok és zsidók közötti válaszfal lerombolása, Isten jó volta, a Krisztus-test egysége, a házasság, az anyaszentegyház, és a lelki fegyverzet titkairól. A titkok megnyílása, megértése és tudomásul vétele lesz a keresztyén egyház hitének szilárd alapja, amelyre aztán a következő évezredek gyülekezetei is felépülhetnek.
Ablonczy Dániel, a Kispest Rózsatéri Gyülekezet alapító lelkésze a Sárospataki Teológián szerzett magántanári oklevelet gyakorlati teológia szakon. Szakdolgozata az Ámos próféta könyvének gyakorlati írásmagyarázata volt, amelyet 28 éves korában írt 1943-ban. Ennek előszavában írja:
„A cél merész volt: kapcsolatot kívántam teremteni igehirdetésem és az Ige között. Hogy írásban is megjelenik: mások számára is szeretném kívánatossá tenni a megjárt utat, s közkinccsé tenni, amit megértettem.” (3.oldal).
A Bethánia Szövetség elkötelezettjeként egyre távolabb került az egyház vezetésétől, és így a könyvírástól is. Megtörtént (1967), hogy egyházi pályázaton nyertes dolgozata csak azért nem nyert kiadást, mert a politikai hatalom azt leállította. Mégis írt, dolgozatai, tanulmányai, igehirdetései megjelentek a „Református Egyház” című folyóiratban (pl. Mikeás magyarázata), vagy teológiai akadémiai kurzusokban (Jeremiás, Hóseás magyarázatok). 1996-ban a budapesti KGRE Hittudományi Kara életművét tiszteletbeli doktorátussal becsülte meg. Ekkor jelent meg a Zakariás könyve magyarázata „Hogy több legyen a fény” címmel a Kálvin Kiadó gondozásában. A lelkészi szolgálatból nyugdíjba vonulva kérte fel a Reformátusok Lapja, és ezt követően a Stuttgarti Evangéliumi Rádió az újszövetségi írások sorozatban való magyarázatára, amely elkészült. Ez a mostani írás is ennek az anyagnak a része.
Édesapánk ugyan 2010 decembere óta elköltözött, de kéziratait gyermekei folyamatosan szeretnék közkinccsé tenni, annak az általa az első kötete előszavában a fentiekben megfogalmazott célnak a jegyében.
Szeretettel ajánljuk az olvasóknak,
Ablonczy Zsolt
A könyv kapható a Rózsatéri templom könyvesboltjában.
Nincs kapcsolódó bejegyzés
Az „elköltözés” (2Tim 4,6) görög szava hármas értelmű, de egy jelentésű. Jelenti azt a pillanatot, amikor az ökröket eloldották a járomból, hogy az megnyugodhasson a fizikai megterheléstől, jelenti a lángokból, szorongattatásból való kioldást is, ahogy a hajót elengedik a horgonyról és az szabadon indul útnak egy új kikötőbe. Harmadszor az „elköltözés” kifejezést használták arra is amikor útnak indult a sereg, elbontották a sátrakat.
A szolgálat vándorútja véget ér minden szolgának, megszabadul a köteles terhektől, új kikötő várja érkezését, és a földi sátorházhói örökkévaló hazába vált. Pál apostollal és Ahlonczy Dániellel is ez történt, mint annyi más hűséges munkatárssal.
Az elköltözés előtt ezekben a levelekben Pál hátrahagyta Timóteusnak és Titusznak a pásztorlással kapcsolatos, felülről vett iránymutatásait, amelyeket a jelen magyarázatot író szolga is maradéktalanul képviselve a magáévá tett, és átadni igyekezett soraival.
Nincs kapcsolódó bejegyzés
Nincs kapcsolódó bejegyzés
Az első század közepétől jelentek meg Kis-Ázsiában és Európában a Názáreti Jézus tanítványai, hirdetve az örömhírt, az általuk
Isten Fiának megismert Názáreti Jézus evangéliumát, sátán feletti hatalmát. Hallgatóik előtti bizonyságtételük erősebbnek bizonyult minden addigi vallás által képviselt hitnél.
A természetfeletti erőkről alkotott hit, az első században legáltalánosabban, a görög és római mitológia isten képzeteinek panteonja, természeti hiedelmek, bálvány hitek, és az a hit volt, hogy az uralkodók (fáraók, babilóniai, perzsa, asszír királyok, római császárok, stb) isteni képességekkel rendelkeznek, akik felette állnak az egyszerű embernek. Ezek az „istenek” félelmetes erőkkel bírtak, megalázták, kirabolták ellenségeiket, hatalmuk önkényben nyilvánult meg, amelyhez alkalmazkodni kellett minden alattvalónak. Ezzel szemben a keresztyén apostolok egy szelíd, a vétkesnek megbocsátó, ellenségeihez is szeretettel szóló, saját népe vezetői által halálra ítélt, a rómaiak által megkínzott és keresztre feszített Istenfi áról beszéltek, aki feltámadott és él, közöttük van, és amikor halála emlékezetére kenyeret és bort fogyasztanak, az Úr ereje megtölti őket. Megrendüléssel gondolok arra, hogy milyen sok ember cserélte fel addigi meggyőződését és lett hívő keresztyénné az első században, hogy kövesse a Názáreti Jézus halálon át életre vezető útját. „A hit titkokból és titkok által él. Isten kegyelméből azonban fény dereng át a titkokon” írja e könyv 160. oldalán a szerző.
Pál apostol korinthusiakhoz írt levele a megfeszített Krisztus titkairól, igazságáról, tisztaságáról beszél egykori és mai olvasóinak. A levél olvasása közben, a Lélek által, az üdvösség útjáról, a krisztushívő gyülekezetről, az úrvacsoráról, lelki ajándékok gazdagságáról, a feltámadás lényegéről, s legfőképpen a maradan10 dók között legnagyobbról, a szeretetről szóló titkok nyílhatnak meg előttünk.
„Az ember igazi jövőjét Jézus halála, feltámadása és a
benne való hit rejti magában!” E könyv 162. oldal, A.D.
A „Legnagyobb a szeretet” című gyakorlati írásmagyarázat része a Dr. Ablonczy Dániel református lelkipásztor bibliai könyvek megértését szolgáló sorozatának. A kiadást szorgalmazó család most segítséget kapott a Dunamelléki Egyházkerülettől ennek a kötetnek a megjelentetéséhez. Köszönet érte.
Nincs kapcsolódó bejegyzés
Család
Sz: Ablonczy Dániel, Lipták Erzsébet (†1985). F: 1941-től Kiss Margit (†1996). Tíz gyermekük született: Ablonczy Emőke (1942–), Ablonczy Dániel (1944–) súlyemelőedző, Ablonczy Zsolt (1946–) református lelkész, szerkesztő, Ablonczy Ágnes (1947–), Ablonczy László (1949–), Ablonczy Anna (1950–), Ablonczy Gábor (1952–), Ablonczy Pál (1954–), Ablonczy Kálmán (1956–) református lelkész és Ablonczy Margit (1960–).
Tanulmányok
Sárospatakon éretts. (1933), uo., a Református Teológiai Akadémián tanult (1933–1937), lelkészképesítő vizsgát tett (I.: 1937; II.: 1939) és a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán is tanult (1937–1938). Sárospatakon, a gyakorlati teológiai szakcsoportban teológiai magántanári okl. szerzett (1943), Budapesten szentelték fel (1947).
Életút
A Soli Deo Gloria Református Diákszövetség ún. utazó titkára és missziós főtitkára (1938–1941), egyúttal internátusvezető is (1938–1939). Alsószuhán, Budapesten, a Külső Üllői úti gyülekezetben Zádorfalván és Ózdon segédlelkész (1937–1941). A Budapest-Kispesti Rózsa téri Református Gyülekezet segédlelkésze (1941–1944), lelkipásztora (1944–1984), nyugdíjba vonult (1984). A Bethania CE Szövetség elnöke (1941–1948, ill. az újraindulás után, 1990-től).
Nevéhez fűződik a budapesti református keresztyénség egyik bázisának származó Kispesti Gyülekezet megszervezése és vezetése. A Rózsatéri (valójában Rózsa utcai, később Jáhn Ferenc utcai) gyülekezet mind a református nevelésben és oktatásban, mind az idősgondozásban, mind a szociális felelősséghordozásban egyházi példaképpé vált. A gyülekezet számára házat vásárolt, amelyet átalakíttatott (1947), később megszervezte a Szabadságforrást (Szentendrén, ahol évenként, minden nyáron gyülekezeti táborozásokat szervezett, 1959-től).
Teológusként több bibliamagyarázatot, népszerű vallásos tárgyú könyvet, ifjúsági hittankönyvet írt és szerkesztett. Utolsó éveiben több mint 500 festmény is készített, amelyeket kiállításon is bemutattak.
Elismerés
A Károli Gáspár Református Egyetem tb. doktora (1996).
Kispest díszpolgára (1998), a Missziói Szövetség diplomája (1999).
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2001).
Főbb művei
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013.
Nincs kapcsolódó bejegyzés
M | T | W | T | F | S | S |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 31 |