Kitekintés

Rólunk szól – Rózsatér 70 éves

Sok vagy kevés? – címmel a Hálaadás Vasárnapjának ünnepi istentiszteletéről készült a parokia.hu portál cikke, Fekete Zsuzsa tollából, Füle Tamás fotóival. Olvassuk szeretettel – tovább a cikkre.

Aki kívülről és belülről is látja az egyházat, az kétszer annyit lát

„A református lelkészgyerekek általában nem a bankárszakmában szoktak pályát befutni. Ha valakinek ez sikerül, akkor széllel szemben is gyorsabban tudott futni, mint más hátszéllel, lefelé a lejtőn” – vezeti fel pályafutása bemutatását Kovács Levente. Jelenleg a Magyar Bankszövetség főtitkára, korábban a KDB Bank vezérigazgató-helyettese volt.

Jelenleg négyszintű az egyházszervezetünk: a legfontosabb, az alapszint az egyházközség, amire a jövőben is építkeznünk kell, és erre épül három vezetői szint. Az egyházmegye, az egyházkerület és az egész egyházat összefogó zsinat. A hitvalló egyháznak azonban a mostaninál jóval egyszerűbb hierarchiában érdemes működnie. 

• A református egyháznak is le kell követnie azokat a társadalmi, demográfiai, szociológiai folyamatokat, amelyek Magyarországon az elmúlt több mint húsz évben lezajlottak. Az emberek élettere máról a falvakból áttevődött a városokba. Ha a magyar lakosság döntő többsége a városokban él, akkor a református gyülekezetek, templomok döntő többségének is a városokban a helyük, hiszen ott vannak az emberek. Utána kell mennünk az embereknek. Meg kell alapítanunk az új városi gyülekezeteket, a közegyháznak pedig anyagilag is segítenie kell ezeket az új gyülekezeteket. Az egyházunknak az az érdeke, hogy minél hamarabb minél több erős, nagy gyülekezet jöjjön létre. Tehát nem szabad megvárni, hogy a kis közösségek erősödjenek meg önmaguktól, hanem központi segítséget kell nyújtani ezeknek az új gyülekezeteknek a templomaik, a parókiáik, az infrastruktúrájuk kiépítéséhez. Ahogy korábban említettem, a feleslegessé vált hierarchiaszint kiiktatásával forrásokat tudunk erre a célra felszabadítani.

Amikor a presbiterek megkérdeztek, hogy mit kellene csinálni gazdálkodási szempontból, akkor azt tanácsoltam, amit minden alapítványnak, jótékonysági szervezetnek is el szoktam mondani: egy évi teljes működés forrásának kell tartalékban lennie, mert akkor bármi történik velünk, bármilyen változásra van egy teljes évünk felkészülni. Amióta ezt kifejtettem a saját gyülekezetemben, komoly a törekvés arra, hogy kialakítsuk ezt a jelentős tartalékot. 

Ne felejtsük, a teljes éves működés fedezetére van szükség, hiszen a mai gyülekezeteknek épületeik vannak, lelkészük, adott esetben több hitoktatójuk. Nagyon jó úton haladunk ebbe az irányba, egy-két éven belül meglehet ez a tartalék, miközben Budapest egyik legkisebb gyülekezetéről, a Külső-Józsefvárosiról van szó – a teljes cikk a református.hu oldalon olvasható.

• ERŐLTETETT MENETRE VAN SZÜKSÉG – reformatus.hu

Határváltozatok

A határ pontos, egyszeri és éles jelenség – olyan, mintha áttörhetetlen, megléphetetlen és végleges lenne. Végletes. Ugyanakkor a határ az a legközelebbi hely, ahonnan indulni tudsz máshova. A legnagyobb teret adja a mozdulásra, a kitérésre. Átalvető. A határ az a hely, ahol még nem döntöttél.

Dohánygyárból templom?

Bár a Biblia máig a világ legelterjedtebb könyve, Biblia Múzeum csak egy létezik hazánkban. Ez az egyetlen is két éve zárva tart felújítási munkálatok miatt. A készülő új kiállításról, terveiről a múzeumvezetőt kérdeztük, aki azt is elárulta, ha a múzeumra még várni kell is, nemsokára Bibliás Könyvesbolt nyílik a Dunamelléki Református Egyházkerület Székházában.

Hol vannak a reformátusok?

Magyarországon az első népszámlálást II. József rendeletére, 1784 és 1787 között hajtották végre. A hivatalos magyar népszámlálások sorozata 1870-ben indult, azóta 10 évenként tartunk Magyarországon népszámlálást. A vallás kérdése 1949-ig mindig szerepelt, akkor ez a sorozat megszakadt. A 2001 évi népszámlálás a nemzetközi ajánlásnak és a korábbi gyakorlatnak megfelelően az egyházhoz, felekezethez vallási közösséghez való tartozást kérdezte, és nem terjedt ki a vallás gyakorlásának vizsgálatára.

A kérdésre nem volt kötelező válaszolni, mégis az összeírtak kilenctizede, több mint 9 millió személy érdemben felelt a kérdésre. A népesség közel 55 %-a katolikusnak, míg 16 %, pontosan 1.622.796 fő reformátusnak vallotta magát. 15 % nem tartozik semmilyen felekezethez. Szűkebb pátriánkban, Budapesten, 224.169-en tartják magukat reformátusnak. A kerületenkénti megoszlás látható az ábrán. Olvasd tovább →

Ez történt a Zsinat szerdai ülésén