Berekfürdő 2014 július 17. csütörtök

2014 július 17. CSÜTÖRTÖK

Jakab 4. fejezete

PDF-ként itt olvasható

FOGALMAK, ÜZENETEK… (A fejezet meghatározó gondolatai)
PÉLDAADÁS… (A gyülekezet első nemzedéke)
KIS LÉLEKTANI ISMERETEK… (Pszichológia alapfokon)
SZTORI… (Mini történetek, elsősorban gyermekeknek)
KÉRDÉSEK… (Ajánlások a csoportoknak)
VII.    KÁLVIN EGY MONDATA (Jakab levele magyarázatából)

I. EGYKOR…

Fekete Károly írja: Jakab levelének egyik legnagyobb értéke, hogy szavainak aranyfedezetét Jézus Krisztus igéi adják. Bár valóban csak az 1,1 és 2,1 ben szerepel Jézus Krisztus neve, a levél egészen át van itatva a jézusi gondolkodással.
Ezzel együtt talán az egyik leggazdagabb levél az olyan kifejezésekben, amelyek sehol másutt nem fordulnak elő (hapax legomenon). Több, mint 60 ilyen kifejezést találunk a levében !
Gazdag nyelvkultúrájú a levél, ismeri a csiszoltabb köznyelv szavait (1,14, / 4,9, stb.), alkalmaz szójátékot (2,4 / 3,6 / 4,14), alliterációt (1,2 / 3,5). Ezek nyilván a görög eredeti nyelvben fedezhetők fel, a fordítás nem tud mindent visszaadni. Gyakran használ képeket, hasonlatokat (tenger hulláma, a csiszolt réztükör, zabla, hajókormány, tűz, forrás, gyümölcs, stb.) ill. az állítás és ellenvetés, a kérdés és felelet retorikáját (pl. 5,13-14).
Különös kincs a levélben az un. diatribé. Egyes sz. 2. személyben megszólít egy képzelt vitapartnert, mintha nyilvános vitában beszélne hozzá (pl. 2, 18-20 / 4,13-15).
Az elsős hittankönyv emlékezik meg arról, hogy Jézus, gyermekkorában, fiútársaival együtt a zsinagógai rabbi iskolában tanulhatott meg sok mindent (ámultak az ő bölcsességén, amikor 12 évesen a templomban maradt az írástudók között), s minden bizonnyal testvére, Jakab is részese lehetett ennek a képzésnek, talán ez is alapozhatta az értékes műveltséget.

FOGALMAK, ÜZENETEK…

SZÍV ! (Tetőtől-talpig: fej-kéz-száj-szív-térd)

Alázzátok meg magatokat Isten előtt

A VILÁG BARÁTJA
Hamis korfilozófiák, gondolkodásmódok befolyásolnak
Fél lábbal itt, fél lábbal ott..
Ahogy egyik ifisünk mondta az elmúlt évben: szeretnék megtérni, de szeretnék bulizni is… Ezt is, azt is, kétlelkűség, kétszívűség

a. Flörtölünk a világgal (4,1-5)
Imádság, könyörgés, és önző vágyak lehetnek szövetségben? Vagy már eleve kihagyjuk az imádságot, vagy annyira nem látjuk az osztottságunkat, hogy azt hisszük, bármit kérhetünk, és Isten meghallgatja…
„Változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek…” (Róm 12,1-2)
„Szürkegazdaság” a kegyességben… Nem kell mindent komolyan venni, Isten törvényéhez igazítani…
Az „olcsóvá” tett drága kegyelem, amely mindent elbírna és elfogadna ? (D. Boenhoeffer)
Néhány nehéz terület: a vasárnapok szentsége, a törvények betartása, a fogyasztás kísértései, életszínvonalbeli igények, kívánságok, és irigységek, családtervezés, önmegvalósítás, vagy lemondás, stb, stb.

b. Azt hisszük, mi irányíthatunk (4,11-17)
Ne ítélj, hogy ne ítéltess! (Mt 7,1-5)
Miért gondoljuk, hogy felette állunk valakinek?
S egyáltalán hogyan kezeljük azt a helyzetet, amiben úgy tűnik tán igazunk van, de az igazság hordozásával szövetségben van a szeretet? Mit jelent szeretet nélkül ítélkezni, ill. mit jelent szeretettel inteni?
(Pál és a korinthusiak, lásd 2 Kor 1 és 2 !)
Tudok valakiről, aki alázattal megvallotta, hogy soha, senkiről nem mondott olyat, amit ne mondott volna az ő szemébe is! Hogy vagyunk a „beszéljük meg ketten a harmadik elviselhetetlenségét, botlásait” pletykaszövetségekben?
Ismerek valakit, majd a későbbiekben őt szeretém kicsit jobban bemutatni, aki minden ember felé példaadóan tisztességgel, alázattal volt…

c. Azt gondoljuk, nincs más e világon kívül (5,1-6
Keddi bibliaóra: egyik napról a másikra halt meg egy életerős ember…
Ifi körünk egy tagja nagy utat tervezett, minden készen állt, repülőjegyek is megvoltak, és olyan tragédiák következtek az életében, hogy mindenről le kellett mondania…
Nagy terveink voltak már 1990-től kezdve: templomépítés… Bár elkezdhettük 92 elején, és végeztünk is a munkálatokkal közel 1000 nap alatt, de 91-es éven számomra végig húzódott egy titokzatos betegség, amely azóta sem jelentkezett, de akkor alig tudtam járni vele…
Deo volente… – írták a régiek…

ISTEN BARÁTJA

Van mire építeni, hogy valóban gazdagon megélhessünk Isten akaratát. Nem csak üres beszéd és szólongatás, hogy éljük meg a kegyességet!
a. Isten kegyelmére alapozzunk (4,6)
Források: ige, törvény, bölcsesség, „nagyobb kegyelem”
Ágoston: „ISTEN MEGADJA, AMIT KÉR!” (J)
b. Isten uralma alá álljunk (4,7)
Mt 28,18-20 – Mennyire vesszük komolyan ?
Róm 12,36 !
Zsolt 91, 139
c. Harcoljunk a Gonosz ellen (4,7)
„Nem test és vér ellen van tusakodásunk…”
Két látvány után kell sóvárogni:  az ördög háta és Isten arca (J. Blanchard)
d. Isten jelenlétét éljük meg (4,8)
Oda térni hozzá… Megtérni hozzá…
Visszafordulni és megtérni, hagyni, hogy szüljön újjá…
„Hello Jézus, itt Jim!” (történet – J. Lamb)
e. Isten elvárásai szerint igyekezzünk élni (4,8-10)
Nem lehet csak úgy visszatérni… Isten szentsége megrendít… Chambers „Ha valaki valóban az Istenhez érkezik, nem maradhat határozatlan a bűntudata, hanem bűne személyes és meghatározható lesz. Konkrét.”

III. PÉLDAADÁS…

LAKÓ NAGY JÓZSEF (fénykép)
Nagy tisztelettel emlékezem. Talán senki másnak a temetésén nem volt olyan természetességgel jelen a gyülekezet 3 nemzedéke, mint az ő búcsúztatóján. Mert volt mindenkinek mire emlékeznie. Alázata természetes volt. A másik életének tisztelete magától értetődő. Nagyon sokakat személyesen számon tartott. Igei köszöntőlapokkal, és szüntelen imádsággal.
Másra gondolva emlegettem a közelmúltban egy istentiszteleten, de vele kapcsolatosan ugyanezt gondolom: vannak-e a következő nemzedékben olyan odaadó imádkozók, akik a gyülekezet tagjait, és az egész közösséget szívből, féltéssel, szeretettel hordozzák? Nem azért leszünk erőtlenekké sokszor, mert elmennek tőlünk Istennek ezek a gyermekei, és imádságaik helyébe nem lépnek más imádságok?!

IV. KIS LÉLEKTANI ISMERETEK…

A lélektan is foglalkozik az ítélkezés dolgával, s a maga sajátos szókincsével tömörítetten így írja le: én-védő mechanizmus.

Kálmánchey Márta írja: Főként azokat a megnyilvánulásokat nem állhatjuk másokban, amelyek ránk is jellemzőek. Az erőszakos ember nem bírja, ha vele szemben keményen lépnek fel. A fecsegő nem tűri, hogy más vegye magához a beszéd fonalát… Ahogyan az emberek másokról beszélnek, az róluk is képet ad. Ha valaki mindenkivel elégedetlen, akkor valójában önmagával nincs megelégedve.
Projekció: kivetítés. Az a jelenség, amikor érzéseinket, indulatainkat másokra vetítve, nekik tulajdonítjuk azt. Haragszom valakire, és úgy ítélem, hogy ő haragszik rám.
Belső feszültségeinket – énünk védelmében – igyekszünk levezetni, például úgy, hogy mást okolunk, önmagunkat pedig felmentjük. Ebből szinte törvényszerűen következik a vádaskodás, veszekedés, viszálykodás, harag.

Persze fordítva is igaz lehet, hogy valamit kivetítünk magunkból másra is, s ha a kegyelem erős bennünk, akkor ez különösen is tudja építeni a kapcsolatainkat:
„Akinek szívében szép az ének, az hallja mások énekét is szépnek.”
Bizalom és dicséret, elfogadás és türelem, ítélet helyett intés, megbántás helyett megbocsátás ott lesz, ahol a szív is ilyen.

V. SZTORI…

„Szívünk színe” – Kálmánchey M. BEN, 41.o.
Egy bibliai történet: Szőlőmunkások példázata (Mt 20)
„Kalapács” – Kötőjeles történetek, 11.o.

VI. KÉRDÉSEK…

Szívünk színe? Sárgaság?
Kívánság és vágy – Isten Lelke indíttatásaiból ?!
Hogyan születnek a döntéseink kisebb és nagyobb ügyeinkben?
Volt-e már, hogy felismertük, amit kérünk, azt önző kívánság alapján kérjük? S volt-e már, hogy ha abbamaradtak is az imádságaink valaminek eléréséért, mert éreztük, hogy az nem illik a hithez, ennek ellenére folytattuk az érte való emberi küzdést?
Voltak-e az életünknek nagy, nem kívánt, váratlan megállói, amelyek figyelmeztettek? Hasonlóképpen indulásai, amelyeket jó döntéseknek éreztünk?
Példák a gyülekezetben, az első nemzedékből…
És ellenpéldák is vannak, ugyanonnan ?

VII. KÁLVIN EGY MONDATA…

• „Az irigység a rosszlelkűség jele, Isten Lelke pedig éppen ajándékozó bőségével mutatja meg, hogy gazdag, tehát semmi sem ellenkezik annyira  az Ő természetével, mint az irigység.”