Berekfürdő 2014 július 15. kedd

2014  július 15. KEDD

Jakab 2. fejezete

PDF-ként itt olvasható

I.       EGYKOR… (Jakabról, s a valamikori gyülekezetről)
FOGALMAK, ÜZENETEK… (A fejezet meghatározó gondolatai)
PÉLDAADÁS… (A gyülekezet első nemzedéke)
KIS LÉLEKTANI ISMERETEK… (Pszichológia alapfokon)
SZTORI… (Mini történetek elsősorban gyermekeknek)
KÉRDÉSEK… (Ajánlások a csoportoknak)
VII.    KÁLVIN EGY MONDATA… (Jakab levele magyarázatából)

I. EGYKOR…

Talán most kell elmondani néhány dolgok hogy miképpen fogadták az eltelt évtizedekben ezt a levelet…
A római katolicizmus mindig sokkal jobban felkarolta a levelet, mint a protestáns egyházak…
Ilyen félremagyarázható mondatok is elősegítették ezt, mint a 2,24: „Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember, és nem csupán a hit által.”, vagy „…imádkozzanak érte és kenjék meg olajjal az Úr nevében…”, amiből az utolsó kenet szentségét vezette le évszázadokig a rk. egyház, vagy a „…valljátok meg bűneiteket egymásnak…”, ami a gyónás szentségének egyik alapigéje…
Másként ítélte meg a reformáció két óriása is a levél hasznosságát. Luther nem értett egyet teológiai tartalmával („szalmalevél…, „nagyon hosszú tanítás közben meg sem emlékezik Jézus Krisztus szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról…”) , s akár elhagyhatónak is ítélte, Kálvin viszont nagyra értékelte (egy kicsit ez is köszön vissza abban, hogy egy-egy mondatot a Kálvin magyarázatokból is idézek minden nap!).
Nem kell vele különösebben foglalkoznunk, csak érdekességként jegyzem meg, hogy az újkori kutatók közül van, aki eredendően nem is keresztyén, hanem szidó bölcseleti iratnak tartja, s csak utólagos bejegyzésnek ítéli (krisztianizálásnak) a két Jézusra utaló verset, az 1,1-t és a 4,1-t.
Hajlamosak volnánk arra gondolni, hogy amiképpen most a lehető legtermészetesebben benne találjuk a Szentírásban ezt a levelet, ez minden korban, az egyház évszázadaiban is így lett volna… Még reformátoraink is meghasonlottak rajta…
Talán nem okoz nekünk sem gondot, miközben alaposan áttanulmányozzuk a levelet, hogy egyetértsünk Kálvinnal: „Nem tartalmaz semmit, ami Krisztus apostolához méltatnak lenne… viszont kitűnő mondások vannak itt a türelemről, Isten segítségül hívásáról, az alázatról, a nyelv megfékezéséről, a helytelen kívánságok elnyomásáról…”.

FOGALMAK, ÜZENETEK

KÉZ ! (Tetőtől-talpig: fej-kéz-száj-szív-térd)
Azaz: cselekedjük a hit cselekedeteit!

Amint lehetetlennek tűnik – értettük meg az első fejezet alapján – hogy ha valaki „Fejben nincs együtt – nem érti az Isten dolgait, megkísérthető lesz a próbatételek mentén, elbizonytalanodik az igazság megítélésében és elfogadásában, éppen úgy lehetetlennek tűnik, hogy ÉLŐ HIT legyen ott, ahol HIÁNYOZNAK az ebből fakadó cselekedetek.
Újra emlegetem, ami vasárnap este a bevezetőben is elhangzott: édesanyám érlelődő bölcsessége, házasságuk igéje tartalmában:”Úgy ragyogjon…” (Mt 5,16). Ne csak ragyogjon, hanem ÚGY ragyogjon, hogy a látás mellett az Isten dicsőítésére is indítson!
Szembesülünk ebben a fejezetben, mit ér a hitünk? S lehet-e jobb mérőeszköze ennek, mint a hiteles, a másik ember felé forduló szeretet ?

Három nagy területet ajánl a figyelmünkbe a cselekvés dolgában:

HIT ÉS SZEMÉLYVÁLOGATÁS
HIT ÉS ENGEDELMESSÉG
HIT ÉS CSELEKEDETEK

Megint csak röviden mindezekről, medret szabva a csoportokban folyó beszélgetésnek.

1. HIT ÉS SZEMÉLYVÁLOGATÁS
Semmilyen diszkrimináció nem megengedett!
Kirekesztőnek s ugyanakkor keresztyénnek lenni egyszerre nem lehetséges.

a. A Jézustól látott példa okán (2,1.7)
Külső körülmények hamis megítélése…
A gazdagok jellemzőiről, ill. kit nevezhetünk gazdagnak és szegénynek?
Hova soroljuk be magunkat ?
Emlékszem egy SZF-i ifi hétre, ahol a vendégelőadó ezt a kérdést tette fel: ki hova sorolja be magát, ill. családját, szüleit, ha ez a három kategória lenne: tehetős, jó körülmények között élő, szegény?
Nem is olyan egyszerű: (Lélekszirom, 65.o. !)
Mennyire befolyásol a besorolás, akár az önbesorolásod?
Gyermekkori élményeim…
Nagyon fontos Jakabnál a kiindulás: „…dicsőséges Urunkba, a JK-ba vetett hit szerint éltek…”
Jak,1-9 visszatér…
Azokra nézve teszünk megkülönböztetést, akik éppen káromolják a „szép nevet”?
A „gazdagok és szegények” más értelmezései alapján is beszélhetünk személyválogatásról…
A tanult és tanulatlan, a hitben jól nevelt és a neveletlen, a tradicionálisan gazdag és az egyházról alig valamit tudó szegény, az eredményeket felmutató a kudarcokban gazdag…, stb., stb.

b. Az Istentől nyert elhívás okán (2,5-7)
Születhetnek-e bennünk konkrét elhatározások, beszélgethetünk is ezekről csoportokban:
Akarnánk-e puritánabbul élni ? Miről vagyunk hajlandók lemondani?
Miért hozunk áldozatot, milyen az anyagiak beosztása a családunkban, mire mennyit fordítunk?

2. HIT ÉS ENGEDELMESSÉG

a. Törvény és szeretet (2,8-11)
Személy és helyzet válogatás…
Törvény és törvény közötti különbségtétel…
Egyik fontos, másik nem ?
„Melyik a nagyobb bűn: a paráznaság vagy az adócsalás ?” (Fiatalok 500 kérdése felnőttekhez – holland anyag)
Nem a megfelelésért, hanem mert szabadságod van: cselekedd a jót!
Róm 13,8: Tartozásban vagyunk, mert annyira szeretett minket az Isten…

b. Ítélet és kegyelem (2,12-13)
Mennyire hat ránk, hogy egyszer minden a helyére fog kerülni, Isten tökéletes ítélete alapján ? Igazság, ítélet és irgalmasság vissza fog köszönni… Jövendő felöl is erőket nyerni a jó cselekvésére…

3. HIT ÉS CSELEKEDETEK

Jakab levelének egyik meghatározó, és sok meghasonlást okozó szakaszához érkeztünk…
a. Vallásos szavak (2,15-17)
Mindent tudni, kisujjunkat sem mozdítani…
Mt 7,21-23 „…Uram, Uram…”
Hogyan lehetséges, hogy ennyire szétválik e kettő: az ismeret és a cselekvés?
b. Ortodox hit (2,18-20)
Igen erős kontraszt az „ördögök” emlegetése, hiszen ők is hisznek, de rettegnek…
Keresztyén „ebihalak” – semmilyük sincs a nagy fejükön kívül…
„Milyen gyakran jellemzi életünket a magas vérnyomás a beszéd, s a vérszegénység a tettek terén!” (M.L.K.)
Jakab szójátéka a 20. versben: „A hit cselekedetek nélkül                      cselekedhetetlen (a görög szószerinti fordítása)

c. Igaz hit (2,21-26)
Luther : Jakab és Pál nem értettek egyet a legalapvetőbb kérdésben…
Vélt és hamis szembesítés ez, hiszen Jakab nem a cselekvés üdvözítő erejéről beszél, hanem hogy semmilyen üdvözítő hitről nem lehet beszélni, ha nincsenek cselekedetek… Jakab csak a visszáját mondja…
Kálvin fontosnak tartja, hogy amit itt olvasunk, azt az itt található intés összefüggésében kell érteni…
„Nem azt tárgyalja Jakab, hogy honnan, vagy mi módon érik el az emberek a megigazulást, hanem azt akarja megmutatni, hogy a jócselekedetek folytonos kapcsolatban állnak a hittel… Egyedül a hit igazít meg, de a megigazító hit sosem jár egyedül…”
J.Stott: „A két apostol ugyanazt az evangéliumot hirdette, csak máshova helyezte a hangsúlyt!”
Pál „szülész”, Jakab pedig „gyermek- és felnőttgyógyász”

III. PÉLDAADÁS…

LÁSZLÓ GÁBOR (fénykép)
Szívesen emlékezem magam is László Gáborra (édesapám és Ágnes nővérem írására is utalva).
Őróla mondhatom el leginkább, a megismert első nemzedék tagjai közül, hogy bár kegyelmet nyert ember volt, mégis a legkevésbé válogatott a gazdag és szegény, a tehetős és egyszerű, az értelmes és kisebb képességű, a kegyességben gazdag és a hitet kereső, a buzgó keresztyén és a tradicionálisan keresztyén között…
Mindig tudott jót tenni..
Amikor búcsúznunk kellett tőle, egyik rózsatéri testvérünk csendesen sírdogált, s kérdeztem, miért : Mert úgy, ahogyan Gabi bácsi tudott szeretni, senki más nem volt ebben a gyülekezetben.
Figyelmesség, egyszerűség, őszinte érdeklődés, ami tőle telt annak nyújtása

IV. KIS LÉLEKTANI ISMERETEK…

Hézser Gábort hívom segítségül. Egy Balaton-felvidéki továbbképzésen vettem részt. Egészen másképpen jöttem haza, tele erővel, megújult lelkiséggel, mint ahogyan odaérkeztem. Ez nyilván nem csak neki, és nem csak annak köszönhető, amit most felemlegetek a képzésből.
Az egyik délelőttön nagyon egyszerű dolgokat kért tőlünk. Azt mondta, most csak ÜLJÜNK. 1-2 percig, s gondoljunk arra, hogy miért jó ülni, és mennyi kincse van az ülésnek. Azután azt kérte, most ÁLJUNK fel. És miközben álltunk 1-2 percig arra lehetett gondolnunk, miért is miben jó, ha az ember áll. Azután azt kérte LÉPJÜNK előre 1-2 lépést. Majd ismételjük. És közben gondoljuk meg, miért jó lépni. Már nem tudom pontosan, még milyen mozdulatokat említett. De folytathatnánk: NYÚJTSD KI A KEZEDET, hogy segíteni tudj, NYÚJTSD ÖLELÉSRE a karjaidat, hogy érzelmeidet kifejezzed…, HUNYD BE A SZEMEDET…, NYISD KI A SZEMEDET ÉS NÉZZ ELŐRE, stb., stb.
Már önmagában is értékes volt mindannak a megbecsülését elérni egy kis többlet figyelemmel, ami így előtérbe került. S a végén azt, mondta. Semmiképpen ne legyünk összevissza, és kapkodók. Amikor ülünk, üljünk, amikor állunk, álljunk, amikor lépünk, lépjünk… Elszórja az erőit a lehetőségeit az, aki egyszerre akar ülni és állni, állni, és járni, befele tekinteni és kitekinteni…

V. SZTORI

„Meg tudod csinálni!” („You can do it!”)
Nógrádi Gergely… 116.o.
Az atlantai olimpián az amerikai női tornászválogatott…
9,75-ös ugrás kellett az olimpiai csapataranyéremhez…
Bicsaklás, kétség, bátorítás, szenvedés, mégis…
„Sérült bokával lehet élni, de álmaink nélkül nem…”
V a g y …
Kora ifjúkorom súlyemelős élménye…
Végre nagytárcsát is feltehettem…
Elmondhatatlanul sokat, valóban 1,5-2 órán keresztül próbálkoztam vele..
S bár nem sikerült, de nem voltam eredménytelen. Csak az eredmény másban mutatkozott meg, mint azt én gondoltam.

VI. KÉRDÉSEK

Szegénység, mit is jelent ? Kik a gazdagok ?  „Léleksziromból” olvasott anyagról mi a véleményünk?     Milyen feszültségeket érzünk – akár a gyülekezetben – e két állapot között?
Személyválogatás, ebben, jellemez-e bennünket?
Hogyan segítettek nekünk, hogyan segíthettünk mi másoknak ?
Van-e másfajta értékek alapján személyválogatásunk?
Irgalmasság vagy ítélet ? Ítélkezés és intés között van-e különbség?
Cselekvéseink erőinek forrásai mik lehetnének ? Gyakorlatiasan ?
Kapkodás, túlterheltség?
Hol tudunk erőt felvenni? Csendes idő, szabad idő? Tenni vagy csak létezni?

VII. KÁLVIN EGY MONDATA

„Jakab nem állítja, hogy aki becsületesnek mutatkozik, annak minden további nélkül hite is van, csupán azt akarja mondani, hogy a jó cselekedetek bizonysága nélkül hiábavaló a hitről szónokolni, hiszen a gyümölcsök mindig a jó fa élő gyökereiből teremnek.”

Nincs még bejegyzés

Komment hozzáadása

Copyright ©2011 Kispest-Rózsatér Református Egyházközség | A családbarát közösség.